Alap vs. ETF díjkalkulátor

Több mint 16 000 000 Ft vész el a díjakon — így történik

Képzeljen el két befektetőt. Mindketten egyszeri 8 000 000 Ft-ot fizetnek be, és 25 éven át havi 80 000 Ft-tal egészítik ki. Mindketten ugyanazt a 8%-os bruttó éves hozamot érik el. Az egyetlen különbség: az első 2%-os éves díjat fizet egy alapban, a második 0,2%-ot egy ETF-ben. Az eredmény — több mint 16 000 000 Ft különbség.

Ez nem hipotézis — pontosan ezek a fenti kalkulátor alapértékei. Az ok mechanikus: a díjat a teljes portfólióra számítják fel, nem a befizetésekre. A 15. évben a 2% már nem 8 000 000 Ft-ra vetül, hanem egy több tízmilliós összegre, az összes felhalmozott hozammal együtt. A fék évről évre gyorsul.

Mit jelent valójában az „éves díj”, és hol található

Az alap tájékoztatójában keresse a TER-t (Total Expense Ratio) vagy a „folyó költségeket”. Tartalmazza az alapkezelést, az adminisztrációt és minden ismétlődő költséget — az egyetlen szám, amely megmondja, a portfólió mekkora hányada tűnik el évente a díjakon.

Tipikus európai sávok: az aktívan kezelt befektetési alapok általában évi 1,5–2,5%-ot számítanak fel. Az indexkövető ETF-ek 0,05–0,30% között mozognak. A robo-tanácsadók (Trade Republic, Scalable Capital, Vanguard LifeStrategy és hasonlók) összességében 0,5–1,2% körül járnak.

Belépési díjak: rejtett adó minden befizetésen

A belépési díjat (más néven „front-end load” vagy jegyzési díj) minden befizetett forintból levonják — az egyszeri befizetésből és minden havi hozzájárulásból is. A bankokon vagy tanácsadókon keresztül értékesített alapoknál általában 1–5%. Ez azt jelenti, hogy egy 80 000 Ft-os havi befizetésből 3%-os belépési díj mellett csak 77 600 Ft kerül az alapba. 25 év alatt a rendszeres befizetések belépési díjai önmagukban is százezres nagyságrendű összegre nőnek.

Az online brókeren keresztül vásárolt ETF-eknek általában nincs belépési díjuk — csak a bróker tranzakciós díja az ügyletért, gyakran néhány euró, jutalékmentes platformokon pedig akár nulla.

Infláció: mennyit ér az eredmény valójában

A kalkulátor az eredményt opcionálisan valós vásárlóerőre is átszámítja. Elég az inflációs paramétert nulla fölé állítani — a táblázatban megjelenik egy oszlop az inflációval korrigált értékkel mindkét forgatókönyvre. 8%-os nominális hozam és 3%-os infláció mellett a reálhozam nagyjából 5%. 25 év alatt a nominális és a reálérték közötti különbség nagy, és érdemes észben tartani.

Példa a gyakorlatból: banki alap vs. online bróker

Ellenőrizze az eredményt a fenti kalkulátorban — ezek az alapértékek. A különbség meghaladja a 16 000 000 Ft-ot, és ez a drágább termékben maradás valós ára. Mindkét forgatókönyv ugyanazzal a bruttó hozammal számol; a gyakorlatban az aktívan kezelt alapok többsége hosszú távon nem veri meg az indexet, így a valós különbség általában még nagyobb.

Mit nem modellez a kalkulátor

A modell állandó éves hozamot feltételez, amely nem tükrözi a valós volatilitást — a gyakorlatban vannak pozitív és negatív évek is. Nem tartalmazza az adókat (a szabályok országonként eltérnek — a tőkenyereség-adó, az osztalékadó és az adókedvezményes számlák módosítják a képet), a kilépési díjakat, az alapváltás díjait, sem a devizakockázatot a külföldi devizás ETF-eknél. Illusztratív modell, amely egyetlen változó — a díjak — hatását izolálja a tiszta összehasonlítás érdekében.