A háromszög olyan alakzat, amely akkor rajzolódik ki a grafikonon, amikor az ár ingadozása fokozatosan szűkül. A csúcsok és a mélypontok egy közös pont felé tartanak, a piac pedig egy időre megáll a két határvonal között, mielőtt az egyiken áttörne.
Hogyan alakul ki a háromszög
A piac hullámokban mozog a kínálat és a kereslet között. Ha a kettő közti különbség szűkül, minden újabb hullám rövidebb az előzőnél. A csúcsok lejjebb kerülnek, a mélypontok feljebb, vagy a két sorozat közül csak az egyik mozdul. A csúcsokat és a mélypontokat összekötő vonalak ekkor egymás felé tartanak, és háromszög alakot rajzolnak ki.
Három változatot különböztetnek meg aszerint, hogyan viselkedik a két határvonal.
| alakzat | felső határvonal | alsó határvonal |
|---|---|---|
| szimmetrikus | esik | emelkedik |
| emelkedő | vízszintes | emelkedik |
| ereszkedő | esik | vízszintes |
A háromszög határvonalai közönséges támasz- és ellenállásszintek, csak éppen ferdék. Ugyanaz érvényes rájuk. Minél többször érinti őket az ár anélkül, hogy áttörné őket, annál fontosabbak a piac számára.
Szimmetrikus háromszög
A három közül ez a leggyakoribb. A felső határvonal az egyre alacsonyabb csúcsokat köti össze, az alsó az egyre magasabb mélypontokat, és a kettő nagyjából azonos ütemben tart egymás felé.
Szimmetrikus háromszög. Balra az alap magassága van kijelölve, jobbra ugyanez a távolság a kitörés pontjától felmérve. Alul az oszlopok a forgalmat mutatják.
Bizonytalanságot fejez ki, amikor egyik oldalnak sincs fölénye. Ezért várnak a kitörésre, és csak az ad kiolvasható jelzést.
A gyakorlatban kétféleképpen állnak hozzá. Egyesek csak az alakzatot megelőző trend irányában kereskednek vele, vagyis emelkedő piacon a felfelé, eső piacon a lefelé irányuló kitöréssel. Mások mindkét oldalt vállalják, függetlenül az előző trendtől. Az előző trend szerinti szűrés a hamis kitörések egy részét kiszedi, cserébe lemarad azokról a mozgásokról, amelyek szembemennek vele.
Emelkedő háromszög
A felső határvonal vízszintes, vagyis a csúcsok nagyjából azonos szinten sorakoznak. Az alsó határvonal emelkedik, mert minden újabb mélypont magasabban van az előzőnél.
Emelkedő háromszög. A vevők minden alkalommal többet hajlandók fizetni, az eladók pedig ugyanazt az árszintet tartják.
A felül futó vízszintes határvonal az a szint, ahol elég eladási megbízás áll ahhoz, hogy az árat minden alkalommal megállítsa. Az emelkedő mélypontok azt jelentik, hogy a vevők egyre többet hajlandók fizetni. Amikor az eladási megbízások elfogynak azon a szinten, az ár átjut rajta.
Az alakzat emelkedő és eső piacon egyaránt előfordul. Emelkedőben a folytatást erősíti meg, esőben fordulatot jelezhet előre.
Ereszkedő háromszög
Ez a tükörképe. Az alsó határvonal vízszintes, vagyis a mélypontok azonos szinten sorakoznak, a felső határvonal pedig esik, mert minden újabb csúcs alacsonyabb.
Ereszkedő háromszög. Az eladók egyre alacsonyabb árral is beérik, a vevők pedig egyetlen szintet tartanak.
Az alsó vízszintes szinten vételi megbízások állnak, amelyek az árat többször feljebb emelik, az eladók viszont minden alkalommal alacsonyabb árral is beérik. Amikor a vételi érdeklődés kiszárad azon a szinten, az ár alá esik.
Az emelkedőhöz hasonlóan mindkét trendben előfordul. Esőben a folytatást erősíti meg, emelkedőben fordulat is lehet belőle.
Mit mutat a forgalom
A forgalom az alakzat alatt rendszerint csökken. Az ingadozás szűkül, a kereskedők várnak, az aktivitás elapad. A fenti grafikonokon ezek azok a szürke oszlopok, amelyek fokozatosan rövidülnek.
A kitöréskor ennek meg kell fordulnia. A forgalom növekedése azt mutatja, hogy a mozgás mögött valódi érdeklődés áll, nem pusztán pillanatnyi kilengés egy vékony piacon. A forgalom nélkül érkező kitörés gyakrabban tér vissza az alakzatba.
Meddig juthat a mozgás
A szokásos célbecslés a háromszög magasságából indul ki. Megmérik a határvonalak közti függőleges távolságot a legszélesebb ponton, vagyis az alakzat elején, majd ugyanezt a távolságot felmérik attól a ponttól, ahol az ár áttörte a határvonalat.
Mindhárom grafikonon ez a két függőleges kapocs.
Ez durva becslés, nem előrejelzés, mert csak azt mondja meg, mekkora mozgás felelne meg az előző konszolidáció méretének.
Hol vannak a buktatók
A háromszöget csak utólag lehet biztosan felismerni. Amíg az alakzat épül, a határvonalak csupán néhány ponton át húzott vonalak, és minden újabb mozgással elmozdulhatnak.
A hamis kitörések megszokottak. Az ár áttöri a határvonalat, elviszi a túloldali megbízásokat, majd visszatér. Éppen ezért figyelik a forgalmat, és ezért vár a kereskedők egy része megerősítésre ahelyett, hogy az első érintésnél belépne.
Minél közelebb a háromszög csúcsához, annál gyengébb a jelzés. Az a kitörés, amely csak a háromszög utolsó negyedében érkezik, amikor a határvonalak már majdnem összeérnek, kevésbé megbízható, mint a korábbi.
Hasonlóan olvashatók a bika- és medvezászlók is.