A bika és medve zászló olyan grafikus alakzat a technikai elemzésben, amely gyakran bukkan fel a pénzügyi eszközök árfolyamgrafikonjain, legyen szó részvényről, devizapárról vagy nyersanyagról. A zászlót folytatásos alakzatnak tartják, vagyis arra utal, hogy a rövid korrekció lezárultával az addigi trend valószínűleg folytatódik.
A zászló leírásaiból szinte mindig kimarad a zászlórúd, vagyis a korrekciót megelőző meredek kifutás. Nélküle az alakzatnak nincs értelme.
Zászlórúd nélkül nincs zászló
A zászlórúd az a meredek, szinte egyenes vonalú mozgás, amely a korrekciót megelőzi. Thomas Bulkowski, az Encyclopedia of Chart Patterns szerzője az azonosítási szabályai között nyíltan kimondja, hogy akinek nincs egyenes vonalú árfolyam-kifutása, annak zászlója sincs. A StockCharts ugyanígy fogalmaz, a zászlót és az árbócszalagot is meredek emelkedésnek vagy zuhanásnak kell megelőznie.
A célárat is a zászlórúdból számolják.
A másik dolog, ami a leírásokból kimarad, az idő. A zászló rövid távú képződmény, a határ három hét. Ami ennél tovább tart, azt Bulkowski téglalapnak vagy csatornának sorolja be. Ő maga is elismeri, hogy ez a határ megegyezés kérdése, de az egész adatbázisa ehhez tartja magát, így az alábbi számok a három hétnél rövidebb alakzatokra érvényesek.
Az sem mindegy, milyen a zászló szerkezete. Bulkowski a szoros alakzatot részesíti előnyben azzal szemben, amelyben az árfolyam kóborol, kilóg a határvonalak közül, és üres helyeket hagy a képződményben.
Bika zászló
A bika zászló olyan alakzat, amely emelkedő trend közben jelenik meg. A zászlót a trend irányával szemben, lefelé húzódó trendvonal alkotja. Ez a vonal technikai korrekcióként működik az árfolyamban. A korrekció lezárultával az a várakozás, hogy az eredeti emelkedő trend újraindul és folytatódik.
A trenddel szembeni dőlés a preferált forma, nem feltétel. Bulkowski szerint a legjobb eredmények éppen emelkedő belépő trendnél, lefelé dőlő zászlóval születnek, a vízszintes zászló viszont szintén zászló.
A bika zászló vázlata. ① zászlórúd, a korrekciót megelőző meredek kifutás. ② zászló, két párhuzamos vonal a trenddel szemben megdöntve. ③ a felső vonal áttörése. ④ a mért célár, vagyis a zászlórúd magassága a zászló aljától felfelé felmérve. A két narancssárga szakasz egyforma hosszú. Forrás: saját szerkesztés.
Medve zászló
A medve zászló olyan alakzat, amely csökkenő trend közben jelenik meg. A zászlót a trend irányával szemben, felfelé húzódó trendvonal alkotja. Ez a vonal technikai korrekcióként működik az árfolyamban. A korrekció lezárultával az a várakozás, hogy az eredeti csökkenő trend újraindul.
A medve zászló vázlata, a tükörkép eset. ① a zászlórúd lefelé mutat. ② a korrekció két párhuzamos vonal között emelkedik. ③ az alsó vonal letörése. ④ a célár, vagyis a zászlórúd magassága a zászló felső élétől levonva. Forrás: saját szerkesztés.
Használat
Ezek az alakzatok erős trendekben fordulnak elő. Nem trendfordulós alakzatokról van szó, a zászló éppen hogy megerősíti a trendet, lényegében a trenden belüli korrekciós mozgás. A nevüket a grafikonon kirajzolódó alakjukról kapták. Emelkedő trendben előfordulhat egy rövid, lefelé tartó korrekció. Az árfolyam rövid idő alatt esik, a teljes emelkedő trend ellenére.
A korrekció csúcsait összekötve egy csökkenő vonal rajzolható. A mélypontokat összekötve pedig egy másik, az elsővel párhuzamos. Az alakzatot a felső vonal áttörése erősíti meg. A kereskedés long pozíció nyitásával történik.
Csökkenő trendben ezzel szemben felfelé tartó korrekciók jelennek meg. A zászló ismét a csúcsokat és a mélypontokat összekötő párhuzamos vonalak között alakul ki. Az alakzatot ezúttal az alsó vonal letörése erősíti meg. A kereskedés short pozíció nyitásával történik.
Kitörésnek a vonalon túli záróár számít, nem a kanóc, amely csak átszúrja. Bulkowski így méri a statisztikáit, tehát aki a számait használni akarja, ugyanígy kell számolnia. A kanócra és a záróárra való belépés közötti mért különbség a zászlóra nincs publikálva, ez az összehasonlíthatóság kedvéért hozott döntés.
Így néz ki a zászló gyertyás grafikonon. Ez az alakzat rajzolt szemléltetése, nem egy konkrét piac felvétele, ezért nem található rajta sem ticker, sem árfolyam. ① zászlórúd magas forgalommal. ② nyolc gyertya korrekció a csökkenő csatornában, a forgalom apad. ③ az első záróár a felső vonal fölött. ④ a mért célár. ⑤ a kitörés napjának forgalma. Forrás: saját szerkesztés.
Forgalom
A zászlón belül a forgalom általában csökken. Bulkowski nagyjából az esetek háromnegyedében mérte ezt, pontosan az alakzatok 74-77 százalékánál, a kitörés iránya szerint. Ez az alakzat leíró tulajdonsága, nem olyan feltétel, amelyet a setupnak teljesítenie kell.
A kitöréskori forgalomrobbanás körül más a helyzet, mint ahogy szokás írni. A klasszikus szakirodalom megerősítésként ajánlja, Bulkowski viszont a hétköznapi zászlót be sem vette a kitöréskori forgalomról szóló vizsgálatába, így erre nem publikál preferenciát. Egy rokon képződménynél, amelyről lentebb lesz szó, egyenesen fordítva jött ki. A forgalom olvasásához a volumenindikátorok adnak részletesebb képet.
Számok, amiket az alakzat elbír
Az alábbi számok mind Bulkowski 2020 augusztusában frissített adatbázisából származnak.
| adat | felfelé | lefelé |
|---|---|---|
| a kitörések aránya ebbe az irányba | 60 % | 40 % |
| a nullát sem éri el | 44 % | 45 % |
| átlagos elmozdulás a kitörés után | 9 % | 8 % |
| a zászlórúd magasságából számolt célár teljesül | 46 % | 46 % |
Két dolog tartozik ehhez. Először, azt a 44 százalékot a zászlónál másképp mérik, mint a többi alakzatnál, rövid távú árfolyam-kilengésből, nem a végső csúcsig. A fej-váll alakzat kudarcarányával tehát közvetlenül nem vethető össze. Másodszor, a felfelé irányuló kitörések 60 százalékos aránya az összes zászlóra érvényes, függetlenül attól, merre mutatott a belépő trend. A folytatás és a fordulat arányát Bulkowski nem publikálja, és visszaszámolni sem lehet.
Az általa vezetett alakzatrangsorban a zászló egyáltalán nem kap helyezést, éppen az eltérő mérési mód miatt.
Zászló, árbócszalag vagy ék
Könnyen összekeverhetők, és az éknél ez pénzbe kerül, mert ott az ellenkező oldalra kereskednek.
| alakzat | vonalak | hossz | jellemző kitörés |
|---|---|---|---|
| Zászló | párhuzamos | 3 héten belül | felfelé 60 % |
| Árbócszalag | szűkülő | 3 héten belül | felfelé 57 % |
| Csökkenő ék | szűkülő | 3 héttől | felfelé 68 % |
| Emelkedő ék | szűkülő | 3 héttől | lefelé 60 % |
A medve zászló, vagyis a párhuzamos, emelkedő csatorna majdnem ugyanúgy néz ki, mint az emelkedő ék. Az viszont emelkedő trendben az esetek 60 százalékában lefelé tör ki. A szűkülő képződmények, elsősorban a háromszögek, külön csoportot alkotnak.
A száz százalékos kifutás után kialakuló zászló más alakzat. Ha az árfolyam két hónapnál rövidebb idő alatt több mint 90 százalékot emelkedik, majd konszolidál, Bulkowski ezt high and tight flagnek nevezi, és önálló alakzatként vezeti, saját számokkal, 39 százalékos átlagos emelkedéssel és 15 százalékos kudarcaránnyal. Ezek a számok a hétköznapi zászlóra nem vonatkoztathatók, és összekeverésük a leggyakoribb hiba az ilyen témájú szövegekben.
Hová a stopot és hová a célárat
A célárat a zászlórúd magasságából számolják. Bika zászlónál ezt a magasságot a zászló aljához adják hozzá, nem a kitörési ponthoz, medve zászlónál pedig a felső élből vonják le. Nagyjából az esetek felében jön be, tehát teljes pozíciót építeni rá merész.
A stop az alakzat alá tartozik, de van különbség a zászló alja és az alsó vonal között. Az alja rögzített szint, az alsó vonal ferde, és időben elmozdul. A stopok elhelyezéséről publikált vizsgálat, amelyet Bulkowski emelkedő háromszögeken, dupla aljakon és téglalapokon végzett, arra jutott, hogy a kitörési nap minimuma alá pár centtel tett szoros stop az esetek 61,5 százalékában aktiválódik, 2,19 százalékos átlagos veszteséggel, a tíznapos minimum alá tett széles stop viszont csak 14,9 százalékban, 7,53 százalékos veszteséggel. Zászlók nem szerepeltek a mintában, tehát ez fogódzó, nem ezen az alakzaton végzett mérés.
Alternatíva a volatilitásból származtatott stop. Bulkowski ehhez Kaufman módszerét említi, vagyis a 22 barra vett átlagos napi mozgástartományt kettővel szorozva és az utolsó minimumból levonva. Ha a zászló alja közelebb van, mint a szokásos napi zaj, a szoros stop előbb kidobja, mint hogy bármi történne. A stopok kezeléséről részletesen a követő stopról szóló írásunkban van szó.
Számoljon azzal, hogy a frissen nyitott pozíció rendszerint először visszahúzódik az alakzat széléhez. Az összes alakzattípuson át Bulkowski az esetek 58 százalékában mért ilyen visszatérést, átlagosan tíz napos időtartammal. A hétköznapi zászlóra vonatkozó konkrét szám nincs publikálva.
A devizapiacon és a kriptóban más a helyzet
A devizapiac tőzsdén kívüli piac, ahol az ügyletek nem futnak össze egyetlen központi kimutatásba, tehát összesített forgalom nem is létezik. Amit a platformok többsége forgalomként rajzol, az tick volume, vagyis egyetlen bróker feedjéből származó tickek száma. A MetaTrader ezt maga is megkülönbözteti, külön kezeli a tick_volume és a real_volume mezőt. A csökkenő forgalomról szóló feltétel tehát a devizáknál nem ugyanazon a mennyiségen ellenőrizhető.
A kriptóban más a gond. A Management Science folyóiratban 2023-ban közölt tanulmány szerint a nem szabályozott tőzsdéken a wash trading átlagosan a jelentett forgalom több mint 70 százalékát teszi ki. A forgalmi szűrőnek ott nincs értelme, és csak az árszerkezet marad.
Bulkowski számai részvényadatbázisból, napi adatokból származnak. A zászlókról devizára, kriptóra és napon belüli grafikonokra összehasonlítható statisztika nincs publikálva. Aki egy devizapár tizenöt perces grafikonján kereskedik zászlókat, annak nincs erre mérése, csak analógiája. Általánosabban is igaz ez arra, mit tud és mit nem tud a technikai elemzés.