A tőzsdei cégek többsége negyedévente, félévente vagy évente egyszer fizet osztalékot. Van azonban egy csoport, amelyik havi osztalékot fizet – évi tizenkét alkalommal, ugyanabban a ritmusban, ahogy a bérleti díj vagy a hiteltörlesztés érkezik.
Annak a befektetőnek, aki a portfóliójából él, ez egyetlen dolgot jelent: a pénz rendszeresen érkezik, nem kell megvárnia a negyedéves kifizetést, és nem kell eladnia a pozíció egy részét. A rendszeresség mögött azonban egy konkrét üzleti modell áll, nem a vezetőség nagyvonalúsága.
Mely cégek fizetnek minden hónapban osztalékot
A táblázat piaci kapitalizáció szerint sorolja a cégeket. A hozam éves adat – vagyis a tizenkét havi kifizetés összege az aktuális árfolyamhoz viszonyítva.
| Vállalat | Árfolyam | Osztalék | Hozam | Piaci kap. | Tőzsde |
|---|---|---|---|---|---|
| | 56,08 USD | 3,26 USD | 5,81 % | 53,06 mld. USD | NYSE |
| | 3,96 USD | 0,23 USD | 5,81 % | 44,26 mld. USD | NYSE |
| | 50,10 USD | 2,07 USD | 4,13 % | 29,14 mld. USD | NYSE |
| | 35,83 USD | 1,55 USD | 4,33 % | 7,05 mld. USD | NYSE |
| | 8,72 USD | 1,44 USD | 16,51 % | 10,34 mld. USD | NasdaqGS |
| | 67,04 USD | 3,25 USD | 4,85 % | 8,36 mld. USD | NYSE |
| | 17,05 USD | 0,96 USD | 5,63 % | 4,03 mld. USD | NYSE |
| | 53,83 USD | 3,18 USD | 5,91 % | 5,03 mld. USD | NYSE |
| | 55,71 USD | 3,72 USD | 6,68 % | 4,27 mld. USD | NYSE |
| | 1,60 USD | 0,42 USD | 26,25 % | 854,11 mil. USD | NasdaqGS |
| | 47,00 USD | 2,47 USD | 5,26 % | 3,61 mld. USD | NYSE |
| | 13,20 USD | 2,88 USD | 21,82 % | 1,87 mld. USD | NYSE |
| | 11,65 USD | 1,56 USD | 13,39 % | 1,53 mld. USD | NYSE |
| | 4,97 USD | 1,20 USD | 24,14 % | 981,11 mil. USD | NYSE |
Az árfolyamok tájékoztató jellegűek, késleltetettek.
Hogyan olvassa a táblázatot
Az osztalékhozam az éves osztalék és az aktuális árfolyam hányadosa. Ha az árfolyam esik, a hozam magától felmegy. A magas szám tehát azt is jelentheti, hogy a piac a kifizetés csökkentésére számít, nem pedig azt, hogy a cég nagyvonalúbb a többinél.
A tíz százalék feletti értékek a táblázatban a jelzálog-REIT-ekhez és a BDC-khez tartoznak. Ezek tőkeáttétellel dolgoznak, az eredményük pedig a rövid és a hosszú lejáratú kamatok különbségén áll. Amikor ez a különbség összeszűkül, az osztalék csökken elsőként, és a listán szereplő cégek közül többnél ez a múltban ismételten megtörtént.
A cégeket ezért nem lehet hozam szerint sorba állítani, önmagában ez nem a minőség mércéje. Többet mond, hogy a kifizetést fedezi-e a működési eredmény, mennyi ideje tartja a cég változatlanul, és hogy a százalék nem csak azért nő-e, mert esik a részvény árfolyama.
Miért főleg a REIT-ek és a BDC-k képesek erre
A lista feltűnően nagy része két kategóriába esik, és ez nem véletlen.
A REIT (Real Estate Investment Trust) az ingatlantársaságok amerikai jogi formája. Ahhoz, hogy megtartsa az adókedvezményét, az amerikai adótörvény szerint az adóköteles nyereség legalább 90 százalékát ki kell osztania a részvényesek között. A bevétele közben bérleti díjakból áll, amelyek havonta érkeznek, a cég tehát csak továbbadja azt, amit maga is megkap. Így működik a Realty Income, a STAG Industrial, az Agree Realty, az EPR Properties és az SL Green.
A BDC (Business Development Company) kis- és középvállalatoknak hitelez, és a kamatokból él. Rá hasonló nyereségfelosztási szabály vonatkozik, a kamatok pedig szintén rendszeres időközönként érkeznek. Ebbe a csoportba tartozik a Main Street Capital és a Prospect Capital.
A lista többi részét jelzálog-REIT-ek és infrastrukturális cégek adják, ahol az elv ugyanez. A bemeneten álló stabil, ismétlődő bevétel teszi lehetővé a stabil, ismétlődő kifizetést a kimeneten.
A magas hozamnak ára van
A táblázatban többszörös a különbség a hozamok között, és eltérő kockázati szint áll mögötte. A négy-öt százalék körüli cégek jellemzően fizikai ingatlanokat adnak bérbe hosszú távú szerződésekkel. A legmagasabb értékek a jelzálog-REIT-ekhez tartoznak, amelyek tőkeáttétellel vásárolnak jelzálogalapú értékpapírokat. Az eredményük a rövid és a hosszú lejáratú kamatok különbségén múlik, és amikor ez a különbség összeszűkül, az osztalék csökken elsőként.
A havi kifizetés ráadásul nem kötelezettség. Az osztalékot bármikor csökkenteni vagy megszüntetni lehet, és a listán szereplő cégeknél ez a múltban többször megtörtént. A magas százalékos hozam sokszor csak az árfolyam esésének a következménye, nem a növekvő kifizetésé. Ezért érdemes a százalék mellett az osztalék abszolút összegét is megnézni.
Mikor érkezik meg valójában a pénz
Az osztalékra a fordulónap szerint keletkezik jogosultság, nem a kifizetés napja szerint. Aki a részvényt csak a fordulónapon vagy később veszi meg, a legközelebbi kifizetésből kimarad. A fordulónap és a pénz jóváírása között általában több hét telik el, a külföldi részvényeknél pedig a kifizetésből forrásadó megy el a cég székhelye szerinti országban. Az amerikai papíroknál ennek mértéke attól függ, milyen adóegyezmény van éppen érvényben a befektető országa és az Egyesült Államok között, és hogy a brókernél alá van-e írva a W-8BEN nyomtatvány. Érdemes ezt a saját brókernél a vásárlás előtt ellenőrizni.
A táblázat adatai tájékoztató jellegűek, és változnak az árfolyammal, valamint a cég vezetőségének a következő kifizetésről hozott döntésével.