Devizapárok és nyersanyagok korrelációja

A devizapárok korrelációja a brókerek eszközeiben egyetlen hétköznapi számnak látszik. A szám mögött viszont két külön világ áll.

A kapcsolatok egy része abból ered, ahogyan a párokat leírjuk. Ezek soha nem szűnnek meg. A többi kapcsolat a valós gazdaságban keletkezik, mert Kanada olajat exportál, Ausztrália pedig érceket. Ott már csak az irány marad meg. Az erősség az időszakkal együtt ingadozik, piaci stresszben pedig szétesik.

Ez a különbség dönt el minden mást, és szinte sehol nem írják le.

Mit mond a korreláció és mit nem

A korreláció egyetlen szám −1 és +1 között. Azt írja le, mennyire szorosan mozog együtt két dolog.

A +1 tökéletesen együtt haladó mozgást jelent. A −1 tökéletesen ellentéteset. A nulla azt jelenti, hogy egyik sem irányítja a másikat. Azt nem jelenti, hogy semmi közük egymáshoz.

Ha egy eszköz 1-nél nagyobb értéket mutat, rosszul számol. Akkor a táblázata többi részében se bízzon. A brókerek eszközei ugyanezt a számot gyakran százalékban írják ki, így a 0,88-ból +88% lesz.

Itt keletkezik az első gyakori tévedés. A +88%-os korreláció nem azt jelenti, hogy két pár a napok 88%-ában azonos irányba mozog. Ez nem időarány és nem valószínűség.

A másik dolog, amit a korreláció nem mond meg, a mozgás nagysága. Két eszköz haladhat szorosan együtt úgy is, hogy az egyik kétszer akkorát mozdul, mint a másik.

A korrelációnak két eredete van

A szerkezeti korreláció a pár írásmódjából ered. Nála nincs értelme ellenőrizni, hogy éppen érvényes-e. Az iránynak érvényesnek kell lennie.

A gazdasági korreláció abból ered, hogy melyik ország mit exportál. Ide tartozik a kanadai dollár és az olaj vagy az ausztrál dollár és a fémek. Csak az irány stabil. A konkrét szám mindig csak arra a történelmi szakaszra érvényes, amelyből kiszámolták. Ezt a szakaszt hívjuk ablaknak. Más ablak, más szám.

Az időszak és a számítási mód megjelölése nélkül közölt táblázat ezért nem megállapítás a piacról. Egyetlen véletlen mérés, és legközelebb mást ad ki.

Szerkezeti kapcsolatok: három eset, ahol az irány mindig áll

Az árfolyam egy arányszám. A jegyzésben az első deviza az alapdeviza, a második a jegyzett deviza. Az 1,16-os EUR/USD árfolyam azt jelenti, hogy egy euróért 1,16 dollárt kap.

A dollár tehát az EUR/USD párban jegyzett deviza, nem alapdeviza. Apróságnak hangzik. A cikk egész további része ezen áll.

A font két ellentétes oldalon. A GBP/USD párban a fontot veszi, és az erősebb font magasabb számot jelent. Az EUR/GBP párban a fonttal fizet, és az erősebb font alacsonyabb számot jelent. Ha az EUR/USD áll, a GBP/USD minden emelkedését az EUR/GBP esésének kell kiegyenlítenie. Ez nem tendencia, hanem szükségszerűség.

A dollár két ellentétes oldalon. Ugyanez áll az EUR/USD és az USD/CHF párra. Az erősebb dollár kevesebb dollárt jelent egy euróért, és egyben több frankot egy dollárért. Az erősen negatív korreláció itt nem két egymással szembemenő piacot mutat. Csak a jegyzést mutatja.

Ide tartozik egy gyakran félreolvasott eset is. Az USD/CAD és a GBP/USD között negatív szám jön ki. Az USD/CAD azt mondja meg, hány kanadai dollárba kerül egy amerikai, tehát akkor emelkedik, amikor a kanadai dollár gyengül. A GBP/USD ezzel szemben akkor emelkedik, amikor a font erősödik. A két deviza közben egyszerre is erősödhet. A két jegyzés egyike egyszerűen visszafelé számol. CAD/USD-re átszámítva a GBP/USD-hez fűződő kapcsolat pozitív lesz.

A dollár mint közös nevező. Az EUR/USD, a GBP/USD és az AUD/USD ugyanarra a kérdésre felel. Hány dollárba kerül egy euró, egy font, egy ausztrál dollár. A dollár mindhárom párban a jegyzett deviza. Ha erősödik, mindhárom válasz egyszerre lesz kisebb.

A három pár magas korrelációja ezért nem az európai, a brit és az ausztrál gazdaság hasonlóságáról szól. Három vonalzóval mér, és közös bennük az egység. Ez az egység mozdult el.

A Nemzetközi Fizetések Bankja, ahol a jegybankok összesítik a statisztikáikat, 2025 áprilisában azt találta, hogy az összes devizaügylet 89%-ának egyik oldalán a dollár áll. Szinte minden ügylet, amit megnyit, részben dollárra szóló fogadás.

A gazdasági kapcsolatok az irányt tartják, az erőt nem

A kanadai dollár olajhoz fűződő kapcsolata dokumentált, de gyengébb, mint ahogy általában írják. A Bank of Canada 2025 januárjában elemezte a kanadai dollár gyengülését. Az Egyesült Államokhoz mért kamatkülönbözettel és a kockázati felárral magyarázta. Az olajat egyáltalán nem említette.

Az ausztrál dollár reagál a nyersanyagárakra. Egy évre vagy annál is hosszabb időre el tud térni tőlük. Az ilyen szétválás normális menet, nem rendellenesség.

Az arany és az ezüst ikerpárként áll egymás mellett a táblázatokban. A mögöttük álló kereslet viszont más. Az ezüst nagyrészt az iparba megy, az aranynál a kereslet nagy része befektetési célú, és jegybankok is vásárolják.

Aztán vannak kapcsolatok, amelyekhez semmilyen mechanizmus nem tartozik. Az amerikai földgáz és a font árfolyamának közepes korrelációja nem felfedezés. A gáz árát a hazai kitermelés, a tárolók állapota és az időjárás alakítja. Az ilyen szám nem jelent semmit. Úgy keletkezett, hogy két össze nem függő dolog pár hónapig véletlenül hasonlóan mozgott.

Miért használhatatlanok gyakran a táblázatok számai

Két dolog dönti el, hogy van-e értelme egy közölt korrelációnak.

Miből számolják. A korreláció a napi árfolyamváltozásokra való, nem magukra az árakra.

Az árfolyam napról napra nagyjából véletlenszerűen mozdul fel vagy le. Egy év alatt ebből hosszú trend keletkezik, akkor is, ha semmi nem áll mögötte. Magukból az árakból ezért főleg azt méri, hogy a két számsor véletlenül egy irányba mászott-e. Két teljesen össze nem függő dolog így simán 0,7 körül jön ki. Egy perc alatt kipróbálható két Excel-oszlopban.

Minél hosszabb történetet vesz, annál hosszabb trend keletkezik mindkét számsorban. A hamis szám tehát még magasabb lesz.

Az orvosság egyszerű. Napi százalékos változásokból kell számolni. Nem lehet feltételezni, hogy az eszköz így csinálja. Az elterjedt Excel-útmutatók azt tanácsolják, hogy a korrelációs függvényt egyenesen az árak oszlopaira eresszük.

Milyen hosszú az ablak. Az AUD/USD és a réz 2026. augusztus 5-én tizenkét hónapra +0,21-et ad ki. Ez gyenge kapcsolat. Az utolsó három hónapra +0,69 jön ki. Ez erős kapcsolat. Ugyanarról a kettősről és ugyanarról a számítási napról van szó.

Aki az ablakot aszerint választja meg, mit akar megmutatni, mindkettőt megkapja. A rövid ablakok ráadásul rendesen ingadoznak. Az ésszerű minimum kétszáz kereskedési nap, vagyis nagyjából tíz hónap.

Mit mutatnak a mai adatok

Kész táblázatot egyetlen elsődleges forrás sem közöl, ezért magunk számoltuk ki. Az időszak 2025. augusztus 4-től 2026. augusztus 5-ig tart. A devizapároknál 259 napi változás került a számításba. Napi százalékos záróárfolyam-változásokból számolunk.

Az első oszlopban a 2024. decemberi korrelációs mátrix értékei állnak, amelyeket akkoriban általánosan idéztek. A második az aktuális egyéves ablak, a harmadik a rövidebb háromhónapos.

A kétféle kapcsolat különbsége közvetlenül látszik a táblázatban. Az EUR/USD és az USD/CHF mindhárom mérésben tartja a negatív értéket. A jegyzés tartja, nem két piac egyetértése.

A GBP/USD és az EUR/GBP esetében a negatív előjel szintén megmaradt, a szorosság viszont −0,90-ről −0,49-re esett. Itt látszik, hol van a szerkezeti bizonyosság határa. A szükségszerűség csak akkor áll, ha az EUR/USD áll. Tavaly az euró sokat mozgott a dollárral szemben, és ez fellazította a kapcsolatot. Az irány bizonyosság, a konkrét szám nem.

Hasonló a helyzet a GBP/USD és a GBP/JPY párral. A font mindkét párban ugyanazon az oldalon áll. A GBP/JPY mozgásáról viszont tavaly inkább a jen döntött, mint a font. A közös deviza tehát önmagában nem elég.

A földgáz fonthoz fűződő kapcsolata ezzel szemben +0,58-ról +0,13-ra esett. Köztük semmilyen mechanizmus nincs, és az eredeti érték a körülmények véletlen egybeesése volt.

A legbeszédesebb az olaj. A kanadai dollár az USD/CAD párban jegyzett deviza, tehát az olaj és a kanadai dollár kapcsolatát negatív szám mutatná. Tizenkét hónapra −0,04 jön ki, vagyis gyakorlatilag nulla. Az a kapcsolat, amit szinte minden nyersanyagdevizákról szóló szöveg ismételget, az elmúlt év adataiban nincs benne.

Nyersanyagok és devizák

Ugyanez a számítás a nyersanyagokra azt mutatja, hogy köztük sem olyan magától értetődőek a kapcsolatok, mint ahogy írják.

Az arany és az ezüst mindkét ablakban együtt marad. Az ezüst viszont egyben ipari fém is, tehát a rézzel is együtt jár. Az elmúlt három hónapban még szorosabban, mint az arannyal.

A norvég korona ugyanúgy jár az olajjal, mint a kanadai dollár. Az a kapcsolat, amit határozott negatív szám mutatna, nincs az adatokban. Mindkét jegybank megerősíti ezt. A Norges Bank szerint a korona gyengébb, mint amit az olaj ára a saját modellje alapján indokolna. Az olajszektor részesedése a norvég gazdaságban ráadásul 2014 óta többnyire csökken.

Az olaj és a földgáz egyaránt energia, mégsem járnak együtt. Az olajjal globálisan kereskednek, a gáz árát viszont a hazai kitermelés, a tárolók állapota és az időjárás alakítja. Lényegében helyi árról van szó, míg az olaj világpiaci.

Az ausztrál dollár és a réz a legjobb példa arra, hogyan változtatja meg az ablak a következtetést. Tizenkét hónapra gyenge a kapcsolat, három hónapra erős. Ugyanaz a kettős, ugyanaz a számítási nap.

Az értékek a számítás napjára érvényesek, és tovább fognak változni. A 2024. decemberi számok ma már nem állnak, és pontosan erről szól az egész cikk.

Három pozíció, egyetlen fogadás

A leggyakoribb gyakorlati tévedés úgy szól, hogy az erős korreláció alkalom a kockázat szétterítésére. Pontosan fordítva van. Az erős korreláció figyelmeztetés arra, hogy két pozíció egyetlen fogadás.

Az EUR/USD, a GBP/USD és az AUD/USD long három kontinensen nyitott három ügyletnek látszik. A dollár viszont mindhárom párban a jegyzett deviza. Ez egyetlen dollár elleni fogadás, három tikettre osztva és három spreaddel kifizetve.

Pontosan ki is számolható. Három össze nem függő pozíció részben kioltja egymást, mert az egyik éppen keres, a másik veszít. A teljes számla ingadozása ezért nem az egy pozíció háromszorosa, hanem nagyjából 1,7-szerese. Amint a párok szinte egyformán mozognak, a kioltás eltűnik, és 2,8-szeresen áll. Tökéletes egyezésnél egyszerűen egy háromszor akkora pozíciója van.

Ugyanez a logika visszafelé is áll. Az EUR/USD long és a GBP/USD short nem külön fogadás. Ez egy EUR/GBP pozíció, két spreaddel kifizetve.

Az EUR/USD vétele az USD/CHF vételével együtt pedig nem fedezi a dollárkockázatot. Ez egy nyitott EUR/CHF pozíció. Éppen ez irtotta a számlákat 2015. január 15-én, amikor a Svájci Nemzeti Bank eltörölte a frank euróhoz mért minimális árfolyamát.

Válságban a korrelációk szétesnek

A nyugodt időszakban mért számok nem írják le, hogyan viselkedik a portfólió stresszben.

Ez 2020 márciusában látszott a legjobban. Március 9. és 18. között az arany ára 12%-kal esett. A részvényekkel egy időben zuhant tehát. Estek az amerikai és a brit államkötvények is, vagyis a másik tipikus biztonságos menedék. Ugyanazon a héten szinte minden lement, aminek tartania kellett volna.

Az arany közben nem vesztette el a szerepét. A befektetők készpénzt kerestek, és azt adták el, amit a leggyorsabban el lehetett adni. Nem azt, aminek a legkevésbé volt értelme tartani.

A dolláros párok is szétváltak egymástól. A norvég koronával és a nyersanyagdevizákkal szemben a dollár akkor jelentősen erősödött. Az euróval szemben alig. A jennel és a frankkal szemben viszont gyengült. Az a feltevés, hogy a dollár elleni párok együtt járnak, még előjelben is megbukott.

Számolja ezért ki ugyanazt a kettőst kétszer. Egyszer az utolsó nyugodt időszakra, egyszer 2020 márciusára. A két szám különbsége az, ami egyszer meg fogja lepni. A pozíció méretét a rosszabbik szerint állítsa be.

Hol nézheti meg az aktuális számokat

Az adatok az elsődleges forrásoknál ingyenesek. Az Európai Központi Bank minden munkanapon közzéteszi az euró referencia-árfolyamait, és a történeti sor táblázatként letölthető.

Az amerikai Fed napi árfolyamokat ad ki egy kimutatásban, amelyet H.10 statisztikának hívnak. Ugyanezek az adatok megvannak a FRED nevű nyilvános amerikai statisztikai adatbázisban is.

Az eljárás minden kettősre ugyanaz. A két árfolyamoszlopból napi százalékos változásokat számol. Az Excelben ezekre engedi rá a korrelációs függvényt, amelynek magyar neve KORREL. Az eredmény mellé feljegyzi az időszakot, az ablak hosszát és a megfigyelések számát.

Különböző forrásokból származó árfolyamokat nem szabad keverni. Mindegyik más napszakban rögzíti az árfolyamot. Az EKB kora délután közép-európai idő szerint, a Fed New York-i délben. Ha összekeveri őket, a nap eltérő hosszúságú szakaszaira számol változásokat.

A bróker kész eszközénél két dolgot keressen. Beállítható-e az ablak hossza. És fel van-e tüntetve, miből számolják a korrelációt. Ha a módszertan hiányzik, az eredményből legfeljebb annyit vegyen ki, hogy plusz vagy mínusz áll-e ott.

A szerkezeti kettősöknél ez nem baj, mert az irányuk attól függetlenül áll, amit a táblázat mutat. A gazdasági kapcsolatoknál viszont megéri saját erőből kiszámolni a számot. Mégpedig olyan ablakon, amely az ügylet időtávjának felel meg.