A részvény egy cég apró darabja. Aki megveszi, társtulajdonos lesz. Ha a cég nyereséges, a nyereség egy részét szétoszthatja a tulajdonosok között. Ezt a kifizetést hívják osztaléknak, és pénzben érkezik.
Ahhoz, hogy megkapja, elég birtokolni a részvényt. Vásárolni brókeren keresztül lehet. A bróker az a cég, amelyik a tőzsdén az ügyfele helyett köti az üzletet. Mást nem kell tennie. A pénz magától megérkezik a nála vezetett számlára.
Főleg amerikai részvényekről lesz szó. Náluk a legjellemzőbb az osztalék, és évente négyszer fizetnek.
Mikor érkezik az osztalék, és ki jogosult rá
Az amerikai cégek általában évente négyszer fizetnek. Erről a cég vezetése dönt. Az európai cégek többnyire évente egyszer fizetnek. Náluk a kifizetést a tulajdonosoknak kell jóváhagyniuk az éves gyűlésen.
Van itt egy csapda. Az a cég, amelyik négyszer fizet, nem ad több pénzt annál, amelyik egyszer. Ugyanaz az éves összeg, csak négy részre osztva.
A jogosultságról minden kifizetés előtt egyetlen nap dönt. A neve ex-osztalék nap. Aki ezen a napon vagy később veszi meg a részvényt, nem kap osztalékot. Azt az kapja, aki eladta neki.
Aki korábban vesz, megkapja. A tartás hossza egyáltalán nem számít. Elég egy nappal előbb birtokolni a részvényt. A dátumot a cég előre bejelenti, és megtalálja a bróker alkalmazásában is.
Most jön a meglepő rész. Ezen a napon a részvény ára nagyjából az osztalék összegével csökken. Ez nem a piac reakciója. A tőzsde csökkenti automatikusan, rögtön a kereskedés elején. A cég ugyanis pénzt készül kiküldeni magából, ezért annyival ér kevesebbet.
Számokkal. A részvény 50 dollár, a cég 0,50 dollárt fizet belőle. Reggel a részvény 49,50 dolláron forog. Önnek 49,50 van a részvényben és 0,50 készpénzben. Összesen továbbra is 50 dollár. A kifizetés előtti vásárlás tehát önmagában nem hoz semmit.
Mennyit hoz az osztalék százalékban
Az egy részvényre jutó összeg önmagában semmit nem mond. Össze kell vetni a részvény árával. Erre való az osztalékhozam.
A hozam azt mutatja meg, a részvény árának hány százalékát kapja vissza egy év alatt. Egy 50 dolláros részvény, amelyik évente 2 dollárt fizet, 4 százalékot hoz.
Két részvény a lenti táblázatból ezt szépen megmutatja. Az Essex Property amerikai lakásbérbeadó, és negyedévente 2,59 dollárt fizet. A Realty Income üzlethelyiségeket ad bérbe, és havonta 0,27 dollárt fizet.
Szakadéknyi különbségnek tűnik, de nem az. Az Essex részvénye 288 dollár körül van, a Realty Income részvénye 63 dollár körül. Éves kifizetésre átszámolva és az árral elosztva az Essex 3,6 százalékot ad. A Realty Income 5,2 százalékot. Ez 2026. augusztus 6-i állapot.
Miért figyelmeztet gyakran a magas hozam
A hozamot a részvény árából számolják. Ha az ár esik, a hozam automatikusan megugrik. Akkor is, ha a cég ugyanannyit fizet, mint eddig.
Egy példa. Egy 100 dolláros részvény évi 4 dollárt fizet, a hozam 4 százalék. Az ár leesik 70 dollárra, a kifizetés marad. A hozam hirtelen 5,7 százalék. A cég közben semmit nem csinált.
Az ár általában valamiért esik. A befektetők arra számítanak, hogy a cégnek elfogy a pénze, és a kifizetésre sem marad. Egy átlagos amerikai részvény két százalék körül hoz. A nyolc százalék ennek a négyszerese, és érdemes utánanézni, miért.
Hogy a cég bírja-e az osztalékot, arról a kifizetési arány árulkodik. Ez azt mutatja meg, a nyereség hány százalékát osztja szét a részvényesek között.
Ha a nyereség 40 százalékát fizeti ki, a többit fejlesztésre tartja, és van tartaléka. Ha száz százalék fölött fizet, többet oszt szét, mint amennyit keres. A különbözetet kölcsön kell kérnie vagy a megtakarításából elvennie. Ez sokáig nem megy.
Egy kivétel van, az úgynevezett REIT. Ez olyan cég, amelyik házakat, lakásokat vagy üzleteket birtokol, és bérbe adja őket. A törvény előírja neki, hogy a nyereség legalább kilencven százalékát ossza szét a részvényesek között. Cserébe elengedi neki a nyereségadót, amit a többi cég megfizet. A magas hozam náluk ezért önmagában nem gyanús. Egyenesen a törvényből következik. A lenti táblázatban három ilyen szerepel: a Realty Income, a Federal Realty és az Essex Property.
Arisztokraták és királyok
Az S&P 500 az ötszáz legnagyobb amerikai cég listája. Az ilyen listát hívják indexnek, és egy piac egészének a teljesítményét méri. Kiesni belőle fáj, mert a nagy befektetési alapok ilyen listák alapján vásárolnak.
Az osztalékarisztokrata olyan cég erről a listáról, amelyik legalább huszonöt éven át minden évben emelte az osztalékot. 2026-ban 69 ilyen van. A klubhoz 25 év is elég, a tagok többsége viszont sokkal régebb óta tag. Átlagosan 43 éve.
A leghosszabb sorozat hárommal osztozik. Az üdítőgyártó Coca-Cola, a gyógyszergyártó Johnson & Johnson és a háztartási cikkeket gyártó Procter & Gamble tartja. Náluk ez már 63 év.
Az osztalékkirály nem hivatalos cím. Ötven év megszakítás nélküli emelést jelent. Ilyen listát egyetlen tőzsdei intézmény sem vezet, magánweboldalak állítják össze. Az egyik 2026 augusztusában 58 ilyen céget sorol fel, a másik 54-et. Ez nem hiba. Mindegyik kicsit más szabály szerint számol.
A cím viszont semmit nem garantál. Aki csökkenti az osztalékot, lekerül a listáról. Az elmúlt évek három példát is adtak erre.
A Walgreens amerikai patikalánc. 47 év emelés volt mögötte. 2024 januárjában 48 százalékkal csökkentette az osztalékot, és kiesett a listáról. A részvény 2024-ben 64 százalékot veszített. 2025 januárjában a cég teljesen megszüntette a kifizetést, 92 év óta először. Ez illik ahhoz is, amit a magas hozamokról írtunk. A Walgreens hozama főleg azért volt magas, mert a részvény évek óta esett.
A 3M ragasztószalagokat és ipari anyagokat gyárt. 66 éven át emelte az osztalékot. 2024-ben levált róla az egészségügyi része önálló cégként. A kisebb cég ezután logikusan kisebb osztalékot osztott szét. A kifizetés nagyjából a felére csökkent. Nem baj volt a háttérben, a listáról mégis kikerült.
Az AT&T amerikai telefonszolgáltató. Az osztalékot nem is csökkentette. Egyetlen évben nem emelte, és ennyi elég volt. 2022 februárjában repült ki, 36 év után.
Adók: az amerikai állam 30 százalékot von le
Az Egyesült Államok a külföldieknek fizetett osztalékból rögtön levon 30 százalékot. Ezt hívják forrásadónak, mert a pénz már csökkentve indul el. A számlájára is így érkezik meg.
Sok országnak van az Egyesült Államokkal adóegyezménye, és az mérsékli ezt a levonást. Magyarországnak jelenleg nincs ilyen egyezménye. A régi egyezményt az amerikai fél felmondta. A forrásadóra 2024. január 1-je óta nem alkalmazható. Az amerikai adóhatóság a magyar oldala tetején külön figyelmeztet erre.
Magyar magánbefektetőnél tehát az amerikai osztalékból 30 százalék marad ott. Nincs olyan nyomtatvány, amivel ezt jelenleg csökkenteni lehetne.
A W-8BEN nevű nyomtatvány ettől függetlenül él. Ez egy nyilatkozat arról, hogy Ön nem amerikai adóalany. Sehonnan nem kell beszereznie és sehova nem kell elküldenie. A brókernek adja le, ő pedig ma már elektronikusan intézi. Általában rögtön a számlanyitáskor.
Három évig érvényes. Ha 2026-ban írja alá, 2029 végén jár le. Utána újra alá kell írnia.
A külföldi osztalékra itthon is figyelnie kell. A bróker nem vallja be Ön helyett. A bevallásba az amerikai levonás előtti teljes összeg kerül, forintra átszámítva.
A hazai adó mértékét és a határidőket a magyar adóhatóság aktuális tájékoztatójából érdemes ellenőrizni. Külön kérdés, hogy egyezmény híján beszámítható-e az amerikai levonás. Ezen a ponton egy adótanácsadó megkérdezése kifizetődik.
Összehasonlításnak jó Németország. Ott az állam 26,375 százalékot vesz el, és ezt előre csökkenteni nem lehet. A túlfizetést papíron kell visszaigényelni, az ügyintézés pedig húsz hónapnál is tovább tart. A forrásnál levont adó tehát máshol sem kevés.
A legmagasabb hozamú arisztokraták
Amerikai részvényekről van szó, az árak és az osztalékok dollárban értendők. A hozamok 2026. augusztus 6-án érvényesek, és az árral naponta változnak.
| Společnost | Cena | Dividenda | Výnos | Tržní kap. |
|---|---|---|---|---|
 AmcorAMCR | 47,31 USD | 2,60 USD | 5,50 % | 21,87 mld. USD |
 Realty IncomeO | 62,58 USD | 3,25 USD | 5,19 % | 58,35 mld. USD |
 CloroxCLX | 106,48 USD | 5,00 USD | 4,70 % | 12,88 mld. USD |
 Hormel FoodsHRL | 25,08 USD | 1,17 USD | 4,67 % | 13,80 mld. USD |
 Kimberly-ClarkKMB | 109,17 USD | 5,12 USD | 4,69 % | 36,31 mld. USD |
 T. Rowe PriceTROW | 113,47 USD | 5,20 USD | 4,58 % | 24,20 mld. USD |
 PepsiCoPEP | 137,79 USD | 5,92 USD | 4,30 % | 188,22 mld. USD |
 ChevronCVX | 188,56 USD | 7,12 USD | 3,78 % | 369,95 mld. USD |
 Federal Realty Investment TrustFRT | 120,18 USD | 4,64 USD | 3,86 % | 10,51 mld. USD |
 Franklin ResourcesBEN | 34,23 USD | 1,32 USD | 3,86 % | 17,39 mld. USD |
 McCormick & CompanyMKC | 52,01 USD | 1,92 USD | 3,69 % | 13,98 mld. USD |
 Essex Property TrustESS | 285,84 USD | 10,36 USD | 3,62 % | 19,70 mld. USD |
 MedtronicMDT | 86,13 USD | 2,88 USD | 3,34 % | 110,25 mld. USD |
 Stanley Black & DeckerSWK | 102,85 USD | 3,36 USD | 3,27 % | 15,53 mld. USD |
 Consolidated EdisonED | 108,00 USD | 3,51 USD | 3,25 % | 39,80 mld. USD |
Kurzy jsou orientační, se zpožděním.
Abból a 63 arisztokratából, amelyiknél van friss árunk, mindössze tizenhétnek a hozama éri el a három százalékot. A többség két százalék körül marad. Aki minél többet szeretne osztalékból hozzátenni a bevételéhez, ennél a cégcsoportnál nem talál sokat.
Mit vigyen el ebből
Az osztalék nem plusz pénz. Készpénz kerül át a cégtől a részvény tulajdonosához, és a részvény ára ennyivel csökken.
A magas hozam gyakrabban következik a leesett árból, mint a bőkezűségből. A hosszú emelési sorozat arról szól, hogyan viselkedett a cég korábban. A jövőre nézve nem ígér semmit. A Walgreens és a 3M ezt meg is mutatta.
Az amerikai osztalékból pedig magyar befektetőként jelenleg 30 százalék marad az Egyesült Államokban. Egyezmény híján ezen nincs mit alakítani.