Egy Berkshire Hathaway részvény többe kerül, mint egy lakás. 2026 augusztusának közepén a New York-i tőzsdén 755 ezer dollár fölött fizettek érte – egyetlen darabért.
Nem elírás és nem is valami egzotikus értékpapír. Közönséges törzsrészvénye egy cégnek, amely hatvan év alatt egyszer sem osztotta fel a papírjait. A nagy cégek időről időre felosztják a részvényeiket, hogy a darabár barátságos nagyságrendben maradjon. A Berkshire ezt soha nem tette meg, és az eredmény ott van az árfolyamlistán.
Az egy részvényre jutó ár közben önmagában szinte semmit nem árul el a cégről. A vállalat értéke osztva a kibocsátott részvények számával – és hogy hány részvényt bocsát ki, azt a cég maga dönti el. Az NVR papírja 6 300 dollár fölött van, miközben az egész cég értéke alig 17 milliárd dollár. Az Apple részvénye 306 dollár körül mozog, és az Apple nagyjából 260-szor nagyobb.
A legdrágább részvények az amerikai tőzsdéken
Az amerikai mezőny a legkönnyebben áttekinthető. Az árfolyamok dollárban vannak, tehát összehasonlíthatók egymással, és minden papír megvásárolható egy átlagos brókernél.
| Vállalat | Árfolyam | Változás % | Piaci kap. |
|---|---|---|---|
| 755 570,00 USD | −0,84 % | 1,08 bil. USD | |
| 6 307,93 USD | −1,05 % | 16,89 mld. USD | |
| 4 364,15 USD | +2,63 % | 4,18 mld. USD | |
| 3 025,00 USD | −0,51 % | — | |
| 2 291,33 USD | +1,02 % | 25,88 mld. USD | |
| 2 137,12 USD | −0,20 % | 5,10 mld. USD | |
| 1 847,24 USD | +0,56 % | 22,89 mld. USD | |
| 1 191,20 USD | +1,45 % | 5,04 mld. USD |
Az árfolyamok tájékoztató jellegűek, késleltetettek.
A táblázat élőben frissül, a sorrend a 2026. augusztus közepi árakat követi.
A Berkshire után szakadék következik. A második NVR nagyjából százhússzor olcsóbb, az ötödik helytől lefelé pedig már néhány ezer dolláros darabárakról van szó.
Nem a szakma köti össze ezeket a cégeket. Van köztük házépítő, autóalkatrész-kereskedő, biztosító és óceánokon át fuvarozó vállalat. A közös pont a részvények száma: az NVR-ből alig 2,7 millió darab van forgalomban, a Seaboardból nem egészen egymillió. Ha egy ekkora céget ilyen kevés darabra osztunk, egy darabra sok jut.
A Berkshire Hathaway Warren Buffett omahai székhelyű holdingja: biztosítók, vasút, energetika és részesedések más cégekben. Az NVR családi házakat épít az Egyesült Államok keleti partján, a Seaboard kansasi mezőgazdasági és hajózási csoport, az AutoZone autóalkatrészeket árul. A First Citizens BancShares észak-karolinai bank, a White Mountains és a Markel biztosító, a Graham Holdings pedig oktatási és médiacsoport, amely 2013-ig a The Washington Post című napilapot adta ki.
Amerikán kívül: Svájc, Dánia, Kanada
A hasonló összeállítások többsége megáll az amerikai tőzsdéknél, és ezzel lemarad a világ második legdrágább részvényéről. Azzal Zürichben kereskednek.
| Vállalat | Árfolyam | Változás % | Tőzsde |
|---|---|---|---|
| 95 800,00 CHF | −0,62 % | Swiss | |
| Zuger KantonalbankZUGER.SW | 10 350,00 CHF | +0,49 % | Swiss |
| Chocoladefabriken Lindt & Sprüngli AGLISP.SW | 9 400,00 CHF | −0,90 % | Swiss |
| A.P. Møller - Mærsk A/SMAERSK-B.CO | 20 700,00 DKK | +8,75 % | Copenhagen |
| Givaudan SAGIVN.SW | 3 271,00 CHF | +0,31 % | Swiss |
| Schweizerische NationalbankSNBN.SW | 3 100,00 CHF | +2,31 % | Swiss |
| 3 089,46 CAD | −2,32 % | Toronto | |
| 1 576,00 EUR | −0,22 % | Paris |
Az árfolyamok tájékoztató jellegűek, késleltetettek.
Az árak helyi devizában szerepelnek, a sorrend a 2026. augusztus 14-i dollárban számolt értéket követi. A Lindtnek két értékpapírja van a tőzsdén: a névre szóló részvény (LISN) és a részesedési jegy (LISP), amely nem ad szavazati jogot.
A csokoládégyártó Lindt & Sprüngli részvénye 95 800 frank körül van. A világ első tízébe befér a részesedési jegye is, és mellette a Zuger Kantonalbank. Az ezer dolláros határ fölötti svájci papírok száma tíz körül van – több, mint bármelyik másik európai piacon.
Külön eset a Svájci Nemzeti Bank. A világ kevés olyan jegybankjának egyike, amelynek a részvényeivel tőzsdén kereskednek, és pontosan százezer darab van belőlük forgalomban.
A lista többi része vegyes: a Givaudan illat- és aromaanyagokat gyárt, a Hermès luxuscikkeket, a kanadai Constellation Software kisebb szoftvercégeket vásárol fel, a dán A. P. Møller-Mærsk pedig konténereket szállít.
Egy gyakorlati megjegyzés. Ezeknek a papíroknak egy része nagyon vékony forgalomban mozog – naponta néhány darab cserél gazdát, és a kijelzett árfolyam könnyen lehet a tegnapi utolsó ár, nem az, amennyiért ma tényleg vett valaki.
Berkshire Hathaway: a részvény, amelyet soha nem osztottak fel
| Vállalat | Árfolyam | Változás % | Piaci kap. |
|---|---|---|---|
| 755 570,00 USD | −0,84 % | 1,08 bil. USD | |
| 504,03 USD | −0,57 % | 1,08 bil. USD |
Az árfolyamok tájékoztató jellegűek, késleltetettek.
Ugyanannak a cégnek két részvénysorozata. Az olcsóbb B sorozat az, amelyet a kisbefektetők általában megvesznek.
A B sorozat 1996 májusában született, és a Berkshire nem szívesen bocsátotta ki. Akkoriban befektetési trösztök készültek arra, hogy magas díjak mellett adjanak el kisbefektetőknek Berkshire-részesedéseket, ezért a cég úgy döntött, hogy inkább maga kínál olcsóbb, közvetlen utat. A tájékoztató számolt azzal a lehetőséggel is, hogy egyszerűen felosztja a meglévő részvényeket, de elvetette azzal az indoklással, hogy a felosztás olyan vevőket vonzana, akik nem nézik az árat.
A B sorozat kibocsátási ára 1 110 dollár volt, és egy A részvény akkor harminc B részvénynek felelt meg. 2010 januárjában a Berkshire 50 : 1 arányban felosztotta a B sorozatot, hogy fel tudja használni a Burlington Northern vasúttársaság felvásárlásánál. Az A sorozatot ekkor kifejezetten nem osztotta fel. Az eredeti 1 : 30 arányból így 1 : 1500 lett, és ez érvényes ma is.
A gyakorlatban ebből három dolog következik:
- Egy A részvény bármikor átváltható 1 500 B részvényre. Visszafelé nem megy, az átváltás egyirányú.
- Osztalékra és vagyoni részesedésre a B részvénynek pontosan az A részvény jogainak ezerötszázad része jár.
- A szavazati erő gyengébb, mint amit a gazdasági részesedés indokolna: egy B részvény szavazata az A részvény szavazatának tízezred része (1 : 10 000), vagyis nagyjából hatszor kevesebb.
A piaci árfolyam ezt az arányt szinte pontosan leköveti. 2026. augusztus 14-én 1 499 jött ki, és az elméleti paritástól való eltérés századszázalékokban volt mérhető.
Miért ilyen drágák egyes részvények
Az egy részvényre jutó ár egy hányados. A számlálóban a cég értéke, a nevezőben a részvények száma áll.
A legtöbb cég a nevezőt fokozatosan növeli: új részvényeket bocsát ki a felvásárlásokhoz, ezekkel jutalmazza a dolgozóit, és időnként fel is osztja őket, hogy könnyebben megvehetők legyenek. Az ebben a listában szereplő cégek inkább az ellenkezőjét teszik – új részvényt alig bocsátanak ki, a meglévők egy részét pedig visszavásárolják.
A felosztásra ráadásul senki nem kényszeríti őket. Önkéntes lépés, amely a cég értékén semmit nem változtat: a részvényes utána több darabot tart, és mindegyik arányosan olcsóbb. A cégek főleg azért folyamodnak hozzá, hogy a részvény elérhetőbbnek tűnjön.
A svájci cégek láthatóan kevésbé szívesen nyúlnak ehhez, mint az amerikaiak. Máskülönben nehéz megmagyarázni, miért van egyetlen nem túl nagy tőzsdén tíz papír az ezer dolláros határ fölött.
A felosztás ki tudja ejteni a részvényt a listáról
Tavaly még minden hasonló összeállításban ott volt a Booking Holdings. Ma már nincs, pedig a cég nem lett kisebb.
2026 februárjában 25 : 1 arányú felosztást jelentett be. Ez 2026. április 2-án lépett hatályba, és április 6-tól kereskednek a részvénnyel az új áron. Akinek egy darabja volt, annak a felosztás után huszonöt lett, a pozíciója értéke pedig nem változott.

A felosztás a darabszámot és a darabárat változtatja meg, a pozíció értékét nem. A Booking mai 212 dolláros árfolyama a felosztás előtti 5 301 dollárnak felel meg.
E nélkül a felosztás nélkül a Booking ma az amerikai mezőnyben a második helyen állna, rögtön az NVR mögött. Ilyen listát viszont senki nem olyan árakból állít össze, amelyek akkor lennének érvényesek, ha valami nem történt volna meg – és éppen ez a lényeg. A „legdrágább részvény” cím nagyrészt a cég döntése, nem az üzleti teljesítmény eredménye.
Hogyan lehet drága részvényt venni kis tőkével
A Berkshire esetében egyszerű a válasz: vegyük meg a B sorozatot. Egy részvénye 2026 augusztusának közepén 504 dollár körül volt, és gazdaságilag pontosan az A részvény ezerötszázad részét jelenti.
A többi papírnál a tört részvények segítenek. A brókerek egyes cégeknél lehetővé teszik, hogy a részvénynek csak a töredékét vegyük meg, és a minimális vásárlás jellemzően egy dollárnál kezdődik. A kínálat viszont brókerenként eltér, ezért előre érdemes ellenőrizni, hogy az adott papír elérhető-e töredékként.
A töredék ugyanakkor nem ugyanaz, mint egy teljes részvény. Az osztalék arányosan csökken, szavazati jog pedig általában nem jár hozzá. Hogy egy ilyen vásárlás lépésről lépésre hogyan zajlik, azt a hogyan vásároljunk részvényt online cikk tárgyalja.

Az eToro több eszközosztályt kínáló befektetési platform. Befektetéseinek értéke emelkedhet vagy csökkenhet. A tőkéje kockázatnak van kitéve.
A magas ár még nem jelent jó céget
Attól, hogy egy részvény több ezer dollárba kerül, még semmit nem tudunk arról, drága-e abban az értelemben, ami a befektetőt érdekli – vagyis hogy többet fizetnek-e érte, mint amennyit a cég megtermel.
Erre valók a mutatószámok, például az ár/nyereség hányados. Ezek az árat a cég teljesítményéhez mérik, és bennük egy 6 000 dolláros részvény olcsóbb lehet, mint egy 30 dolláros.
A második szempont a koncentráció. Ha egyetlen vásárlás a portfólió hatvan százalékát viszi el, kockázatmegosztásról nem lehet beszélni. Részben ezért is szokás a drága papírokat inkább töredékeken vagy az olcsóbb részvénysorozaton keresztül megvenni.
Harmadszor pedig a likviditás. Azoknál a papíroknál, amelyekből naponta néhány darab cserél gazdát, a vételi és az eladási ár közötti különbség rendesen meg tudja drágítani az ügyletet – és ez olyan költség, amely egyetlen ranglistán sem látszik.
