Így vásárolj S&P 500 ETF-et európai befektetőként

Az S&P 500 az amerikai részvénypiac legszélesebb körben figyelt mutatója, és az indexet követő alap havi vásárlása az egyik leggyakoribb befektetői döntés. A bonyodalom a gyakorlatnál kezdődik – az alap kiválasztásánál, a brókernek fizetett költségeknél és a devizánál, amelyben a vásárlás történik.

Mit takar az S&P 500 index

Az S&P 500 ötszáz nagy amerikai vállalatot követ. Nem az ötszáz legnagyobb cég egyszerű rangsora – a jelöltnek több feltételt kell teljesítenie: amerikai tőzsdei jegyzést, megfelelő likviditást, kellően nagy közkézhányadot és nyereséges működést, a végső szó pedig az S&P Dow Jones Indices indexbizottságáé. Mivel néhány cégnek két részvénysorozata is bekerült, az értékpapírok száma valamivel 500 fölött van. Az indexet fizikailag leképező alapok 504 pozíciót tartanak.

A súlyok nem egyformák. Minden vállalat a közkézhányaddal korrigált piaci kapitalizációja szerint kerül az indexbe, így a legnagyobb nevek sokkal jobban mozgatják az indexet, mint a lista alján állók. Az „ötszáz vállalat minden szektorból” tehát nem jelent egyenletesen szétterített kockázatot – a számokat végigvettük az S&P 500 legnagyobb súlyú vállalatairól szóló cikkben.

Az összetétel folyamatosan változik. Amelyik cég már nem felel meg a feltételeknek, kikerül, és más lép a helyére. A befektetőnek nincs vele dolga, a cserét az alap intézi.

Az S&P 500 hosszú távú hozama

1926-tól 2026 közepéig az S&P 500 évi 10,5% körüli hozamot ért el, dollárban, kamatos kamattal és újrabefektetett osztalékkal számolva. Az infláció levonása után évi 7,3% marad. Osztalék nélkül, pusztán az árfolyam elmozdulásából évi 6,5% körüli érték jön ki. A három számot az S&P 500 tényleges átlagos éves hozamáról szóló cikkben bontottuk szét.

Az átlag egyetlen konkrét évről sem mond semmit. A 2025 végéig tartó tíz évben az index újrabefektetett osztalékkal évi 14,82%-ot hozott, 2022 önmagában mégis több mint 18%-os mínuszban zárt. — a stejně sjednotit všechny výskyty v textu i tabulce: 0,03%, 0,05%, 0,07%, 0,12%, 0,03–0,12%, 0,2%, 0,20%, 0,5%, 0,75%, 6,5%, 7,3%, 10,5%, 0,05%-os, 0,07%-os, 0,5%-ot, 0,75%-ot, 0,2%-ot, 0,03%-kal, 0,20%-ba

A magyar befektető hozamának van még egy mozgó eleme. Az index hozamát dollárban számolják, így a forintban mért eredményt két dolog együtt adja ki – az index alakulása és a dollár forintárfolyama.

Miért nem forgalmazzák Európában az amerikai ETF-eket

Az S&P 500-ról szóló angol nyelvű anyagok szinte mindig három tickert emlegetnek: SPY (SPDR S&P 500 ETF Trust), VOO (Vanguard S&P 500 ETF) és IVV (iShares Core S&P 500 ETF). Mindhárom amerikai bejegyzésű, és európai lakossági befektető európai brókeren keresztül nem tudja megvenni őket.

Az akadály nem az, hogy hiányoznának az európai tőzsdékről. A 2018. január 1. óta hatályos PRIIPs-rendelet írja elő, hogy az eladó az ügylet előtt kiemelt információs dokumentumot (KID) adjon a lakossági befektető kezébe. Az amerikai kibocsátók ilyet nem készítenek, ezért az Európában működő brókerek egyszerűen letiltják a vásárlást. Az Interactive Brokers a feltételeiben ki is mondja: KID hiányában a brókernek le kell tiltania a kereskedést az adott termékkel. A DEGIRO ugyanezt írja, és hozzáteszi, hogy a 2018 előtt megvett pozíciók tarthatók és eladhatók, csak bővíteni nem lehet őket.

Az amerikai alapokhoz egyetlen megbízható út vezet: a MiFID II szerinti szakmai ügyféllé sorolás. Ehhez vagyoni és tapasztalati feltételeket kell teljesíteni, egyebek mellett legalább 500 000 eurós pénzügyi eszköz- és betétállományt, és le kell mondani a lakossági befektetőt megillető védelem egy részéről. Havi 32 000 forintos megtakarítás mellett ennek nincs értelme.

Az S&P 500-at követő európai ETF-ek

Az európai megfelelőt a nevében szereplő UCITS szóról és az IE (Írország) vagy LU (Luxemburg) kezdetű ISIN-ről lehet felismerni. A táblázat minden alapja ugyanazt az indexet követi, tehát nem az index teljesítményében térnek el egymástól, hanem a költségben, az osztalék kezelésében és a leképezés módjában.

Az adatok a kibocsátók kiemelt információs dokumentumaiból és termékleírásaiból származnak, 2026. augusztusi állapot szerint.

Az Invesco két részre bontja a díját. A termékleírás 0,05%-os folyó költséget és külön 0,07%-os swapdíjat tüntet fel, azzal a megjegyzéssel, hogy a teljes költség a kettő összege. Az alap tehát évi 0,12%-ba kerül, nem 0,05%-ba.

Az alapot ISIN alapján keresse, ne ticker alapján. Ugyanaz az alap minden tőzsdén más kódot visel, és gyakran más devizában is forog. Az iShares Core S&P 500 UCITS ETF a frankfurti Xetrán SXR8 néven euróban, Londonban CSPX néven dollárban és CSP1 néven fontban, Milánóban pedig CSSPX néven euróban kereskedhető. Ez továbbra is egyetlen alap egyetlen ISIN-nel, csak éppen tíz tőzsdei jegyzéssel.

Fizikai vagy szintetikus leképezés

A fizikai alap ténylegesen megveszi az indexben szereplő részvényeket. A szintetikus nem tartja őket, hanem az index teljesítményére köt szerződést egy partnerrel. A követés általában valamivel pontosabb, mert a swap az osztalékon keletkező veszteség nélkül adja vissza az index hozamát, a fizikai alap pedig ezt nem tudja elkerülni. Cserébe megjelenik a kockázat, hogy a partner nem teljesít. Az európai S&P 500-alapok többsége fizikai, a fenti táblázatban egyedül az Invesco szintetikus.

Osztalékfelhalmozó vagy osztalékfizető

A különbség abban áll, hogy az alap mit kezd az indexben szereplő vállalatok által fizetett osztalékkal.

A felhalmozó sorozat visszaforgatja az alapba. A befektetés értéke nő, és nem érkezik készpénz, amelyet kézzel kellene újra befektetni – újabb ügyleti díj árán.

Az osztalékfizető sorozat készpénzben utalja az osztalékot a számlára. Ez annak való, aki rendszeres jövedelmet vár a portfóliótól.

A fenti táblázatban a párok ugyanannak az alapnak a két sorozata, tehát az SPYL és az SPY5, illetve a VUAA és a VUSA közötti választás kizárólag ezen múlik.

Mennyibe kerül valójában

Az alap folyó költsége a TER (teljes költséghányad) rövidítés mögött rejtőzik. Ezt nem külön fizeti ki a befektető – folyamatosan vonják le az alap vagyonából, ezért soha nem jelenik meg a számlakivonaton. A részleteket az ETF tartási költségeiről és díjairól szóló cikkben bontottuk ki.

Ugyanazt az indexet követő alapok költsége. Forrás: a kibocsátók kiemelt információs dokumentumai és adatlapjai.

Az aktívan kezelt részvényalapokhoz mérve a 0,03–0,12% közötti indexkövető nagyságrenddel olcsóbb, és ez a különbség a tartás minden egyes évében megismétlődik.

A TER azonban nem az egyetlen költség, kis összegű rendszeres vásárlásnál pedig nem is a legnagyobb.

Egy összegben vagy rendszeresen

Ha valaki azonos összeget fektet be szabályos időközönként, azt DCA (dollar cost averaging) néven ismerik, és a vásárlási árat szétteríti az időben. Amikor a piac esik, ugyanaz a pénz több befektetési jegyet vesz, amikor emelkedik, kevesebbet. A módszer nem a helyes belépési pont eltalálására épül, ezért kezdőnek jobban megfelel, mint ha a piacot próbálja időzíteni.

Ha a vizsgált időszakban a piac emelkedik, az elején egy összegben befektetett pénz többet hoz, mert a rendszeres vásárlások egyre magasabb árakon lépnek be.

A rendszeres vásárlást nem kell kézzel intézni. Az XTB Investment Plans néven kínál automatikus napi, heti vagy havi megbízásokat. Az eToro havi 25 dollártól ismétlődő befektetést tesz lehetővé.

Az S&P 500 többször is több tíz százalékot veszített az értékéből, és évekbe telt, mire visszakapaszkodott az előző csúcsra. Akinek két éven belül szüksége lesz a pénzre, ne részvényalapban tartsa. Indulás előtt a mindennapi kiadásokra szánt tartalék maradjon másutt.

Hol vásárolható meg az ETF

Az ETF vásárlása az XTB-nél és az eTorónál is jutalékmentes. Az XTB az összes számlára együttesen számolt havi 100 000 eurós forgalomig nem számol fel jutalékot, e fölött 0,2%-ot, de legalább 10 eurót. Minimális befizetést nem ír elő, és a számla devizaneme megválasztható. Az eToro az ETF-eknél a megbízás méretétől függetlenül jutalékmentes, a számlát viszont alapesetben dollárban vezeti, így a nem dolláros befizetés átváltása 0,75%-ba kerül. A dolláregyenlegről történő kifizetés díja 5 dollár, a legkisebb kifizethető összeg 30 dollár.

Az eToro tőkeáttétel nélküli ETF-vásárlásánál a befektetési jegyek valóban az ügyfél tulajdonába kerülnek. A tőkeáttételes és a short pozíciók CFD-k.

Az indexhez vezető további utak

Indexkövető befektetési alap. Ugyanazt a munkát végzi, mint az ETF, csak nem tőzsdén forog – az alapkezelőnél lehet jegyezni, naponta egyszer megállapított árfolyamon. Érdemes tisztázni egy elterjedt félreértést: a befektetési alap nem jelent aktív kezelést, az ETF pedig nem jelent passzívat. A Vanguard 500 Index Fund befektetési alap, amely pusztán követi az indexet, aktívan kezelt ETF-ből viszont mára több száz létezik.

Az indexben szereplő egyes részvények. Elvben bárki összerakhatja magának az indexet. A gyakorlatban ez ötszáznál több papír tartását jelentené a megfelelő arányokban, és minden indexváltozásnál újrasúlyozást. Sem költségben, sem időben nem éri meg. Az index néhány legnagyobb vállalatának megvásárlása más dolog, mint az index megvásárlása.

Az indexre szóló származtatott ügyletek. A határidős ügyletek és a CFD-k követik az index elmozdulását, de nem jár velük részvénytulajdon. Tőkeáttételes eszközök, rövid távú spekulációra készültek, nem hosszú távú tartásra, és a veszteség ugyanúgy sokszorozódik, mint a nyereség.

Az amerikai vállalatok nélküli változatról az Egyesült Államok részvényeit mellőző világalapokról szóló cikkben írtunk.

Gyakori kérdések