Az MNB nyilvános keresője nem szűrt engedélylista. A jegybank maga írja le, hogy a piaci szereplők keresésében „nemcsak a szükséges engedéllyel, regisztrációval rendelkező szolgáltatók találhatók meg, hanem azok is, amelyek engedélyét időközben már bevonták”. Attól tehát, hogy egy cég neve kijön a keresőben, még semmi nem dőlt el.
Ebből ered a leggyakoribb csapda. A csaló nyugodtan mondhatja, hogy benne van az MNB nyilvántartásában, nézd csak meg — és tényleg meg is találod, csak épp visszavont engedéllyel. A találatról készült képernyőkép ezért nem bizonyíték: a tételt meg kell nyitni, és el kell olvasni, mi áll benne.
Ez az útmutató végigveszi, hol keress, minek kell egyszerre stimmelnie a tételben, és mi a helyzet akkor, ha a bróker nem magyar engedéllyel dolgozik. Konkrét cégeket nem nevezünk meg; a módszer a lényeg, azt bármelyik szolgáltatóra le tudod futtatni.
Előbb derítsd ki, kivel szerződsz
Mielőtt bármit keresnél, szükséged van a jogi személy pontos nevére. Nem a hirdetésben futó platformnévre, hanem az ügyfélszerződésben vagy a weboldal láblécében szereplő cégnévre — székhellyel és azonosítóval együtt. A márkanév és az engedélyes cég a brókereknél rendszeresen két különböző dolog.
Formalitásnak hangzik, pedig többnyire itt bukik el az ellenőrzés. Egy csoporthoz több cég tartozik: az egyikkel hirdet, a másikkal nyit neked számlát. Ha márkanévre keresel, vagy nem találsz semmit, vagy más céget találsz, mint amelyik ténylegesen kezeli a pénzedet.
Az MNB Intézménykeresője lépésről lépésre
A nyilvántartás egyetlen élő felülete az Intézménykereső, a hozzá tartozó tájékoztató oldal pedig a piaci szereplők keresése. A jobb felső sarokban lévő EN gomb átvált az angol változatra, ott a blokkok Simple search és Advanced search néven futnak.
- Nyisd meg az „Egyszerű keresés” blokkot. A Név mezőbe a pontos cégnév kerül, legalább három karakter — különben a „Minimum 3 karakter megadása kötelező!” üzenet jön vissza. Ha van azonosítód, azt az Azonosító mezőbe írd. Legalább egy mezőt ki kell tölteni, utána jön a „Keresés” gomb.
- Ha engedélytípusra akarsz szűrni, használd az „Összetett keresés” → „Intézmény általános adatai” blokkot. Az „Intézmény típusa” fában a Tőkepiac ág alatt találod a Befektetési vállalkozás, a Befektetési vállalkozás (fióktelep) és a Függő ügynök tételt.
- A Kriptoeszköz szolgáltató nincs a Tőkepiac alatt: az „Egyéb intézmények” ágon keresd, különben hiába kattintgatsz.
- Külföldi engedélyes brókernél a fa külön főága kell: „Határon átnyúló szolg. nyújtó külföldi intézmények” → „Tőkepiaci szektor”. Itt van a Határon átnyúló befektetési vállalkozás, a Határon átnyúló tőkepiaci közvetítő és a Határon átnyúló kriptoeszköz szolgáltató.
- A találat sorára kattintva a részletes adatlap új fülön nyílik meg. Itt vesd össze a nevet, a címet és az azonosítót a szerződéssel, és nézd át az engedélyezett tevékenységeket meg a dátumokat.
- Ugyanebben az eszközben nyisd meg a „Piacfelügyeleti figyelmeztetések” blokkot, add meg ugyanazt a nevet vagy azonosítót, és keress rá. Egyszerre keres az MNB és a külföldi társhatóságok figyelmeztetései között, az „Összes figyelmeztetés exportja” gombbal pedig a teljes lista letölthető Excelben.
A keresés láthatatlan Google reCAPTCHA mögött fut. Neked ezzel nincs külön dolgod, viszont ez az oka annak, hogy a nyilvántartás nem szkriptelhető és máshová sem ágyazható be. Érvényes eredmény csak az, amit magad futtatsz le a böngésződben.
Négy dolog, aminek egyszerre kell stimmelnie
A kategória. Befektetési szolgáltatáshoz a típusnak Befektetési vállalkozásnak, Befektetési vállalkozás (fióktelep)-nek vagy Határon átnyúló befektetési vállalkozásnak kell lennie; kriptónál Kriptoeszköz szolgáltatónak vagy Határon átnyúló kriptoeszköz szolgáltatónak. A Függő ügynök nem bróker: csak közvetíthet egy konkrét engedélyes cégnek, a pénzedet soha nem tarthatja.
A tevékenységi kör. A nyilvántartás intézményenként külön vezeti az engedélyezett tevékenységeket, az összetett keresésben ez önálló mező. Attól, hogy egy cégnek van „valamilyen” engedélye, még nem biztos, hogy pont azt a szolgáltatást nyújthatja, amit neked kínál — a megbízásfelvételt, a végrehajtást, a portfóliókezelést vagy a letéti őrzést.
A cégazonosság. A nevet, a székhelyet (Cím) és az azonosítót azzal a céggel vesd össze, amelyikkel ténylegesen szerződsz, és amelyiknek a pénzt utalod — nem a weboldalon szereplő márkanévvel. A kettő eltérése nem kivétel, hanem a brókereknél megszokott felállás.
A dátumok. Az adatlapon nézd meg az engedély dátumát, és azt is, hogy nem szerepel-e a tételnél megszűnésre vagy visszavonásra utaló dátum. Ez az a lépés, amit a legtöbben kihagynak, pedig pontosan ettől lesz a találatból bizonyíték.
Ha a bróker más EU-tagállam engedélyével dolgozik
Az EU vagy EGT másik államában engedélyezett bróker nem kér külön magyar engedélyt: a saját felügyeletén keresztül bejelentkezik, és a magyar nyilvántartásban határon átnyúló szolgáltatóként jelenik meg. Vagyis a magyar engedély hiánya nem magyarázat arra, ha egyáltalán nincs bent a keresőben.
Az MNB pont ezt a kifogást sorolja a jogosulatlan tevékenység tipikus jelei közé: hogy a cégek „helyi engedélyük hiányát határon átnyúló tevékenységként állítják be”. Ha tehát azt hallod, hogy nekik nem kell az MNB, mert európai passzporttal dolgoznak, az egy perc alatt ellenőrizhető állítás.
Egy kivételről érdemes tudni, mert az MNB is kiemeli. A külföldi cég által Magyarországon igénybe vett külföldi függő ügynök nincs a magyar nyilvántartásban — abban a tagállamban van bejegyezve, ahol letelepedett. Ha tehát egy „tanácsadó” európai brókert mond magáénak, de az MNB-nél nincs nyoma, a saját országa nyilvántartásában kell utánanézni.
A másik ország nyilvántartásához az ESMA Is the firm regulated? oldala ad tagállamonkénti rendezőt. Magát a brókert pedig futtasd át az ESMA nyilvántartásán is: a keresőmezőbe a cégnév megy, a típusnak Investment firmnek, a státusznak Active-nak kell lennie.
Az ESMA felülete elsőre megtévesztő. Egy Disclaimer ablakkal nyílik, a képernyőn nem látod kiírva a nyilvántartás nevét, saját keresés nélkül pedig „No data found” fogad. Ez nem hiba: a cégnevet be kell írni, és utána jönnek az adatok.
Kriptoszolgáltatók: MNB-engedély és az ESMA MiCA-listája
Kriptós szolgáltatónál a magyar engedély az Intézménykeresőben a Kriptoeszköz szolgáltató (vagy határon átnyúló megfelelője) típusnál látszik. Emellett érdemes ránézni az ESMA MiCA-oldalán közzétett átmeneti MiCA-nyilvántartásra, amelyet letölthető táblázatként tesznek közzé.
Az engedélyes szolgáltatók listája a CASPS.csv fájl, 15 oszloppal. Neked ezekre lesz szükséged: ae_lei_name és ae_lei a cégazonosításhoz, ae_homeMemberState és ae_competentAuthority a székhelyhez és az engedélyt kiadó felügyelethez, ae_website és ae_website_platform a domainhez, valamint ac_authorisationEndDate — ha ez ki van töltve, az engedély már nem él.
Július végén 329 engedélyes szolgáltató volt a fájlban, magyar székhelyű (ae_homeMemberState = HU) egy sem. Az ESMA maga is jelzi, hogy az adatokat a nemzeti felügyeletek küldik, és nem jelennek meg azonnal. A magyar engedély kérdésében ezért az MNB nyilvántartása az irányadó, nem az, hogy a cég szerepel-e az ESMA-fájlban.
Visszafelé viszont működik a dolog. Ha egy szolgáltató arra hivatkozik, hogy benne van az ESMA MiCA-nyilvántartásában, azt a CASPS.csv-ben ellenőrizni tudod — és a domainnek is stimmelnie kell, nem csak a névnek.
Ugyanezen az oldalon van az NCASP.csv, vagyis azok a szereplők, amelyek a nemzeti felügyeletek szerint engedély nélkül nyújtanak kriptoszolgáltatást. Jól látszik benne a klónozás: egy szereplőhöz több, egymáshoz hasonló domain tartozik. Ez a lista viszont kizárólag kriptóra vonatkozik — devizás vagy CFD-brókerre nem találsz rajta semmit.
A BEVA-lista mint kiegészítő teszt
Magyar szolgáltatóknál van egy gyors ráerősítés: az Intézménykeresőben élő táblaként elérhető a BEVA-tagságra jogosult piaci szereplők listája. Nyolc oszlopa van: a Piaci szereplő, a Cím és a Telefonszám után öt befektetési szolgáltatásnál külön-külön áll Igen vagy Nem — jó példa arra, hogy az engedély mindig konkrét tevékenységekre szól.
A tábla nem töltődik be egyben. Az oldal „0 / 39 találat betöltve” állapottal indul, tehát a Ctrl+F rögtön nyitás után semmit nem talál; előbb be kell töltetni mind a 39 sort.
Az eredményt óvatosan kell olvasni. A listán túlnyomórészt magyar bankok és alapkezelők vannak, egy külföldi engedéllyel, határon átnyúlóan működő retail bróker jogszerűen nincs rajta. A hiánya tehát önmagában nem gyanús. Amit az MNB kimond: az engedély nélküli cégek nem BEVA-tagok, így az ügyfeleiknek kártalanítás sem jár.
Hol vannak a figyelmeztetések
A leggyorsabb út a fentebb említett „Piacfelügyeleti figyelmeztetések” blokk az Intézménykeresőben, mert egyszerre keres a hazai és a külföldi társhatósági figyelmeztetések között. Az MNB ezt a saját oldalán is megerősíti, és onnan is ide irányít.
Ha inkább böngésznél, a befektetői figyelmeztetések rendezőoldalról nyílik a hazai figyelmeztetések és a külföldi hatóságok figyelmeztetései aloldal.
Egy buktató ugyanitt: a rendezőoldalon lévő „Engedélyek lekérdezése” gomb a régi alk.mnb.hu rendszerre mutat, amelynek a neve már fel sem oldódik a DNS-ben — a böngésző kapcsolódási hibával áll meg. Régebbi cikkek és brókeroldalak is bőven linkelnek még oda. Élő nyilvántartás egy van, az intezmenykereso.mnb.hu.
Tipikus csapdák
„Nekünk nem kell magyar engedély.” Az MNB szerint a jogosulatlan tevékenység egyik ismertetőjele, hogy a cég a helyi engedély hiányát állítja be határon átnyúló tevékenységnek. Ha nincs bent határon átnyúló befektetési vállalkozásként, a kifogás nem áll meg.
Visszavont engedély a nyilvántartásban. A cég megtalálható, az engedélye viszont már nem él. A találat léte nem érdekes, csak az adatlap tartalma.
Klónozott cég. Az MNB tipikus jelként említi a „sikeres cégek ismertető jeleinek felhasználását, klónozását”: valódi cég neve és engedélyszáma, de másik domain. Ezért kell a székhelynek és az azonosítónak is egyeznie, kriptónál pedig a domainnek is.
Hasonló nevek. A magyar nyilvántartásban sok a szinte azonos cégnév, a névre indított keresés több találatot dob. Ha tudod az azonosítót, arra keress, ne a névre.
Függő ügynök brókernek nézve. A vázolt szereposztás egyszerű: a függő ügynök közvetít, a pénzt nem ő fogadja. Nézd meg, kinek utalsz, és hogy annak a cégnek megvan-e a befektetési vállalkozás kategóriája.
Engedélyokirat PDF-ben. Egy dokumentum, egy kép vagy a lábléc engedélyszáma nem bizonyít semmit. Csak az számít, amit te futtatsz le a keresőben, olyan címről, amit magad írtál be.
Offshore engedély európaiként eladva. A Saint Vincent-i, seychelle-i, vanuatui, mauritiusi vagy belize-i engedély Magyarországon és az EU-ban semmire nem jogosít. Az MNB gyakorlati következményt is említ: az ilyen szolgáltató nem BEVA-tag, a székhelye pedig külföldön van, így a jogvita is csak külföldi fórum előtt rendezhető.
Tőkegarantált hozamígéret és ügynökhadsereg. Az MNB felsorolásában a jogosulatlan tevékenység jelei közt szerepel a „rövid futamidő alatt kimagasló hozam ígérete általában tőkegaranciával”, a piaci gyakorlatot meghaladó jutalékkal dolgozó nagyszámú közvetítő és az agresszív reklámkampány. Ezek a jelek jóval az ellenőrzés előtt megjelennek — érdemes komolyan venni őket.
Az egész néhány percet vesz igénybe. Összehasonlíthatatlanul kevesebbet, mint egy olyan cégtől való pénzbehajtás, amelynek soha nem volt engedélye.