Az alfa és a béta két mutató, amellyel egy részvény kockázatát és teljesítményét mérik a piac egészéhez viszonyítva. A vállalatspecifikus kockázat, vagyis az, ami nem az általános piaci irányból ered, diverzifikációval nagyrészt kiiktatható. A rendszerszintű kockázat viszont marad: a gazdasági, politikai és társadalmi folyamatok minden tőzsdén forgó eszköz hozamát mozgatják, és ezt szórással nem lehet eltüntetni, a befektető csak megfelelő ellentételezést várhat érte. Az alfa és a béta ennek a két rétegnek a mérőszáma.
A béta együttható (β)
A béta, amit a volatilitás mérőszámaként is emlegetnek, az adott részvény egyéni természetét fejezi ki. A papírt a teljes piachoz köti, és az árfolyam alakulását ugyanannak az időszaknak a piaci mozgásával veti össze. Lényegében azt írja le, milyen szoros a kapcsolat a részvény és a piac között. A béta a következő értékek szerint sorolja be a részvényeket:
- Béta > 1 = (magasabb volatilitás) A részvény a piaccal azonos irányba mozog, de nagyobb kilengésekkel, mint maga a piac. Ez a kategória a piac esésekor jár nagyobb kockázattal.
- 0 < Béta < 1 = (alacsonyabb volatilitás) A részvény követi a piac irányát, de a szokásosnál kisebb kilengésekkel. A mozgás visszafogottabb, a trendfordulók száma alacsonyabb.
- 0 > Béta > -1 = A részvény a piaccal ellentétes irányba mozog, de csak korlátozott mértékben. Ide azok a papírok tartoznak, amelyekkel mérsékelt kockázat mellett lehet a trend ellen pozíciót nyitni. A piaci mozgásokra való alacsony érzékenység következményei is korlátozottak.
- Béta < -1 = A részvény a piaccal ellentétes irányba és nagyobb kilengésekkel mozog. Az ilyen papír félreértelmezése komoly következményekkel járhat, ugyanakkor megnövelt kockázat árán figyelemre méltó eredményt is hozhat.
Az alfa együttható (α)
Ez a mutató azt jelzi, mekkora hozamot termel a részvény az aktuális piaci iránytól függetlenül. A papírhoz kötődő egyedi kockázat mérőszáma. Éves, féléves, negyedéves vagy havi százalékban fejezik ki, és azt a különbséget mutatja, ami az adott időszak tényleges hozama és aközött a hozam között van, amit a részvény akkor ért volna el, ha kizárólag a piaci kockázatot mérő bétája szerint mozog. Az alfa tehát arról árulkodik, hogyan értékeli a piac a részvény teljesítményét a saját kockázataihoz képest.
Abban, hogy az alfa pozitív vagy negatív, a cég jellege és mérete is szerepet játszik. A mutató azt jelzi, hogy a piac az átlagostól eltérőnek látja-e a vállalat és a részvénye hozamát.
Az alfából a következő értékek olvashatók ki:
- ALFA = 0 = Egyensúlyi állapot, a részvény hozama megfelel a várakozásoknak.
- ALFA > 0 emelkedő = Átlag feletti hozamra vonatkozó várakozás.
- Csökkenő ALFA > 0 = Az átlag feletti hozam mérséklődhet.
- Csökkenő ALFA < 0 = Átlag alatti hozamra vonatkozó várakozás.
- ALFA < 0 emelkedő = A várakozások pozitív irányú változása, ami az árfolyamra is hat.
Hogyan számolják az alfát és a bétát
Mindkét mutató ugyanabból a modellből indul ki: a részvény hozamát veti össze a piac egészének hozamával.
Béta
β = kovariancia (részvény hozama, piaci hozam) ÷ variancia (piaci hozam)
Azt méri, mennyire szorosan követi a részvény a piac mozgását. Az 1,3-as béta azt jelenti, hogy amikor az index egy százalékkal emelkedett, a részvény korábban nagyjából 1,3 százalékkal ment feljebb — és ugyanígy esett is.
Alfa
α = tényleges hozam − (kockázatmentes hozam + β × piaci prémium)
Az a maradék, amit sem a piac mozgása, sem a vállalt kockázat nem magyaráz. A pozitív alfa azt jelenti, hogy a részvény többet hozott, mint amennyi a bétájából következett volna.
Mindkét szám múltbeli adatból készül, jellemzően öt év havi hozamaiból. Azt írják le, hogyan viselkedett eddig a részvény, nem azt, hogyan fog.
Hol találod meg ezeket a számokat
A bétát a legtöbb pénzügyi portál kiteszi a részvény áttekintő oldalára, általában megjelölve, milyen időszakból számolja. A leggyakoribb a „5Y Monthly”, vagyis öt év havi adata. Az alfa ritkábban szerepel, mert függ a választott kockázatmentes hozamtól és attól is, melyik indexet tekinti a portál piacnak.
Érdemes számolni azzal, hogy az értékek forrásonként eltérnek. Más időszak, más referenciaindex és más adatgyakoriság ugyanarra a részvényre más számot ad. Két cég összevetése előtt tehát meg kell nézni, hogy az adat ugyanabból a forrásból és ugyanarról az időszakról származik-e.
Mit nem olvasol ki az alfából és a bétából
A béta semmit nem mond a cég minőségéről. Az alacsony béta annyit jelent, hogy a részvény kevesebbet mozdul a piacnál. Állhat mögötte stabil vállalat és ritkán forgatott papír is.
A múltbeli pozitív alfa nem öröklődik át a jövőre. Egyedi részvényeknél többnyire egy konkrét esemény hozza, ami nem ismétlődik, és a költségek levonása után gyakran semmi nem marad belőle.
Egyik mutató sem számol azzal, hogy a vállalat alapjaiban megváltozhat. Felvásárlás, tevékenységváltás vagy eladósodás után az ötéves adatsorból számolt béta egy olyan céget ír le, ami már nem létezik.
A béta és az alfa arról ad képet, hogyan reagált eddig a részvény a piaci mozgásokra, és mekkora kockázat mellett termelte a hozamát. Attól, hogy egy szám kikerül egy portál áttekintő oldalára, még ugyanúgy a múltról szól.