Elsőbbségi részvények és ETF-ek magas osztalékhozammal

Az elsőbbségi részvény – más néven osztalékelsőbbségi részvény, angolul preferred stock – félúton áll a részvény és a kötvény között. Kibocsátáskor megállapított, fix osztalékot fizet, a kifizetéseknél elsőbbséget élvez a törzsrészvényekkel szemben, árfolyama pedig a névérték közelében mozog. A befektető lemond a cég növekedéséből való részesedésről és a szavazati jogról is, cserébe olyan hozamot kap, amely hosszú távon meghaladja a törzsrészvények osztalékát.

Az Egyesült Államokban ez nagy és likvid piac. A kibocsátások 25 dollár névértékkel forognak a tőzsdén, és főleg bankok, biztosítók és energiacégek adják ki őket. Az átlagos befektetőnek mégis praktikusabb út az ETF, amely egyszerre több száz kibocsátást tart, és havonta fizet osztalékot.

Hogyan működnek az elsőbbségi részvények

Az osztalék előre rögzített, a névérték százalékában. Egy 25 dollár névértékű, 6%-os kamatozású kibocsátás évi 1,50 dollárt fizet, jellemzően negyedéves részletekben. Az összeg nem változik, akár keveset keres a cég, akár sokat.

Az elsőbbség a törzsrészvényekkel szemben kétszer is érvényesül. Amíg az elsőbbségi részvények osztaléka nincs kifizetve, a cég semmit sem küldhet a törzsrészvényeseknek. És ha a céget felszámolják, az elsőbbségi részvényesek követelése a törzsrészvényesek előtt elégül ki – igaz, csak a hitelezők és a kötvénytulajdonosok után.

Szavazati joga az elsőbbségi részvénynek általában nincs. A cég szemszögéből ez arra való, hogy tőkét vonjon be a szavazati jogok hígítása nélkül.

Miért magas a hozam

A magasabb hozam három engedmény ára.

Az első az alárendeltség. Ha a cég bajba kerül, a hitelezők és a kötvénytulajdonosok a sorban az elsőbbségi részvényesek előtt állnak. Ezért a helyért a piac magasabb kamatot kér.

A második a visszavásárlási jog. A legtöbb kibocsátás megengedi, hogy a kibocsátó öt év után névértéken visszavásárolja a részvényeket. Amikor a piaci kamatok esnek, a cég a drágán kamatozó kibocsátást visszahívja, és olcsóbbal helyettesíti – a befektető számára ez a jog felső határt szab az árfolyam névérték fölé emelkedésének.

A harmadik az osztalék, amely soha nem nő. A törzsrészvény éveken át emelheti a kifizetést, az elsőbbségi nem. A teljes hozam ezért hosszú távon magához az osztalékhoz közelít.

Ehhez jön még a kamatérzékenység. Az elsőbbségi részvények árfolyama úgy viselkedik, mint a hosszú kötvényeké – amikor a kamatok emelkednek, a régebbi, alacsonyabb kamatozású kibocsátások árfolyama esik. Sok kibocsátásnak ráadásul nincs is lejárata, így az érzékenység annál nagyobb.

Abban is van különbség, mi történik, ha a cég felfüggeszti a kifizetést. A kumulatív kibocsátásoknál az elmaradt osztalékot pótolni kell, mielőtt bármi menne a törzsrészvényeseknek. A bankok azonban szabályozási okokból nem kumulatív kibocsátásokat adnak ki – náluk a felfüggesztett kifizetés végleg elveszett.

Ki bocsát ki elsőbbségi részvényeket

A bankoknál az elsőbbségi részvény beszámít a szabályozói tőkébe, ezért messze a pénzügyi szektor bocsátja ki a legtöbbet. Az elsőbbségi részvényekre épülő indexkövető ETF-ekben a bankok és a biztosítók adják a portfólió nagyjából 60–80 százalékát. A maradékon energiahálózatok, ingatlantrösztök és távközlési cégek osztoznak.

Az egyetlen szektorra való koncentrálódás minden alkalommal megmutatkozik, amikor a bankok gyengélkednek. 2023 márciusában, a Silicon Valley Bank összeomlásakor az elsőbbségi ETF-ek árfolyama a banki részvényekkel együtt esett, pedig a portfóliókban lévő kibocsátók többségének semmi baja nem volt.

Egyedi kibocsátások vagy ETF-ek

Az egyedi kibocsátások a New York-i tőzsdén forognak saját tickerrel, és ugyanúgy vehetők meg, mint egy közönséges részvény. Vásárlás előtt viszont át kell rágni magunkat a tájékoztatón: mikortól hívhatja vissza a kibocsátó a részvényeket, kumulatív-e az osztalék, és nem vált-e a kamat egy idő után fixről változóra.

Az ETF-ek ezt a munkát elvégzik a befektető helyett. Az egy kibocsátóra jutó kockázatot több tucat vagy több száz kibocsátásból álló portfólióban porlasztják szét. Ennek ára a kezelési díj – az itt összehasonlított alapoknál évi 0,23 és 0,83 százalék között.

Példák elsőbbségi részvényekre

A következő öt kibocsátás nem vételi ajánlás. Úgy vannak kiválasztva, hogy mindegyik más szerkezetet mutasson – fix kupónt, kamatátállítást, változó kamatot, mély diszkontot és visszahívási ablakban lévő kibocsátást. Mindegyik névértéke 25 dollár.

Bank of America, GG sorozat (BAC-PB)

Más platformokon BAC.PR.B vagy BAC PRB. Fix 6,00%-os kupón, nem kumulatív, a kibocsátó már most visszahívhatja. Klasszikus amerikai banki kibocsátás. Ha a bank felfüggeszti a kifizetést, az elmaradt osztalékot nem pótolják – a tőkeszabályozás a nagy amerikai bankoknak gyakorlatilag megtiltja a kumulatív szerkezetet. A kibocsátás névérték alatt forog.

Rithm Capital, D sorozat (RITM-PD)

Más platformokon RITM.PR.D vagy RITM PRD. Fix 7,00%-os kupón, kumulatív, a döntő dátum 2026 novembere. Ettől kezdve a kamat az ötéves amerikai állampapírhozam plusz 6,223 százalékpontra áll át – az ötéves hozam jelenlegi, 4,4% körüli szintjén az új kamat tíz százalék fölé jönne ki. Ugyanettől a dátumtól a kibocsátó névértéken vissza is hívhatja a kibocsátást. Választás előtt áll tehát: visszahívja, vagy lényegesen többet fizet. Annak a befektetőnek, aki nem névérték feletti prémiummal vásárolt, egyik forgatókönyv sem rossz.

Annaly Capital, F sorozat (NLY-PF)

Más platformokon NLY.PR.F vagy NLY PRF. Eredetileg fix 6,95%, ma változó kamat, 4,993 százalékpontos felárral egy rövid távú referenciakamat felett, kumulatív. A jelzálogtröszt kibocsátása névérték felett forog, és visszahívási ablakban van. 2026 augusztusában az Annaly bejelentette a teljes testvérsorozat, az I sorozat visszahívását – mind a 17,7 millió darabot 25 dollárért, 2026. október 1-jei kifizetéssel. Aki az F sorozatot prémiummal vette, egy esetleges visszahíváskor szintén csak a névértéket kapná. A változó kupón ráadásul a rövid kamatok esésével együtt csökken – a táblázat magas hozama a jelent írja le, nem a jövőt.

Duke Energy, A sorozat (DUK-PA)

Más platformokon DUK.PR.A vagy DUK PRA. Fix 5,75%-os kupón, kumulatív. Az ötösből a legalacsonyabb kamat szándékos – a Duke Energy befektetési besorolású, szabályozott energiahálózat, amelytől a piac nem kér akkora kockázati felárat, mint egy jelzálogtröszttől. A Duke és az Annaly közötti nagyjából három százalékpontos különbség nem piaci hatékonytalanság, hanem a hitelkockázat ára.

Public Storage, H sorozat (PSA-PH)

Más platformokon PSA.PR.H vagy PSA PRH. Fix 5,60%-os kupón, kumulatív, az ingatlantröszt kibocsátása az ötösből a legmélyebben forog névérték alatt. A kupón az alacsony kamatok idején született, és ma a piaci szint alatt van, így a kibocsátónak nincs oka visszahívni – olcsó tőkét cserélne drágábbra. A piac a kibocsátást visszahívási kilátás nélküli örökjáradékként árazza. A táblázatos hozam ezért valós, de a lista leghosszabb durációjával kell megfizetni – a hosszú kamatok emelkedésekor ez veszít a legtöbbet az árfolyamából.

Hogy a kibocsátások éppen hogyan forognak, azt a táblázat mutatja. Az egyedi kibocsátások forgalma nagyságrendekkel kisebb szokott lenni, mint a törzsrészvényeké, nagyobb megbízásoknál a vételi és az eladási ár különbsége beleíródik a hozamba.

A legfontosabb elsőbbségi részvény ETF-ek

PFF (iShares Preferred and Income Securities ETF) a kategória legnagyobb alapja. 13 milliárd dollár feletti vagyont kezel több mint 450 kibocsátásban, az ICE Exchange-Listed Preferred & Hybrid Securities indexet követi, és évi 0,45%-ot számít fel. 2007 óta fut.

PGX (Invesco Preferred ETF) nagyjából 270 fix kamatozású kibocsátást tart. A 0,50%-os díj az ötös passzív alapjai közül a legmagasabb.

PFFD (Global X U.S. Preferred ETF) díjban a legolcsóbb, évi 0,23%. Portfóliója csak részleteiben tér el a PFF-től, az alap viszont kisebb és kevésbé likvid.

FPE (First Trust Preferred Securities & Income ETF) aktívan kezelt. A kezelő nem követ indexet, saját értékelése alapján válogatja a kibocsátásokat, külföldieket is beleértve. Ezért évi 0,83%-ot számít fel.

PFXF (VanEck Preferred Securities ex Financials ETF) egyedüliként hagyja ki a bankokat és a biztosítókat. Portfólióját az energetikára, az ingatlantrösztökre és az iparra építi, így nem ismétli a többi alap szektorkockázatát.

Az alapok aktuális árfolyamát, osztalékát és hozamát – a UCITS változattal együtt – a táblázat mutatja.

Hogyan érhetők el Európából

Az amerikai ETF-eket európai brókernél nem lehet megvenni. Hiányzik hozzájuk az európai KID tájékoztató dokumentum, és enélkül a csomagolt termékekre vonatkozó uniós szabályok nem engedik lakossági befektetőknek kínálni őket.

UCITS alternatíva egy létezik: az Invesco Preferred Shares UCITS ETF (PRFD). Az ICE BofA Diversified Core Plus Fixed Rate Preferred Securities indexet másolja fizikai replikációval, évi 0,50%-ot számít fel, és negyedévente fizet osztalékot. Londonban, Milánóban és a svájci SIX tőzsdén forog. Kis alap, kezelt vagyona nem éri el a százmillió eurót, ami a kereskedésnél szélesebb spreaddel is jár.

Az egyedi elsőbbségi részvények nem esnek a csomagolt termékek szabályai alá. Akinek a brókere hozzáférést ad az amerikai tőzsdékhez, ugyanúgy megveheti őket, mint bármelyik törzsrészvényt.

Gyakori kérdések

Kinek való

Az elsőbbségi részvény a portfólió azon részébe illik, amelytől a befektető rendszeres kifizetést vár, és elfogadja, hogy a befektetés árfolyama hosszú távon egy helyben áll. Aki értéknövekedést keres, azt inkább az osztalékfizető törzsrészvényeknél találja meg. Aki nagyobb biztonságot akar, az államkötvényeknél.