Legolcsóbb UCITS ETF-ek TER szerint Európában

A díj az egyetlen dolog, ami egy indexalapnál rajtad múlik. Az index hozama annyi, amennyi, az alap levonása viszont minden évben megismétlődik, amíg tartod a pozíciót. Az évi 0,05% és 0,50% közötti különbség papíron jelentéktelennek látszik, harminc év alatt mégis a végösszeg több mint tizedét viszi el.

Miért nincs ebben a cikkben egyetlen amerikai ticker sem

A legolcsóbb ETF-ek angol nyelvű listáit az SPLG (0,02%), a VOO és az IVV (0,03%), a QQQ, a BND vagy a GLDM vezeti. Mindegyik amerikai bejegyzésű, és lakossági befektetőként európai brókeren keresztül nem tudod megvásárolni őket.

Az akadály a 2018. január 1. óta hatályos PRIIPs rendelet, amely előírja, hogy a forgalmazó az ügylet előtt köteles kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot (KID) átadni a lakossági befektetőnek. Az amerikai kibocsátók ilyet nem készítenek, ezért az Európában működő brókerek letiltják a vételt.

Az európai megfelelők valamivel drágábbak az amerikai eredetiknél, a különbség egy része a szigorúbb UCITS szabályokra megy el.

A legalacsonyabb éves költség eszközosztályonként. Forrás: a kibocsátók kiemelt információs dokumentumai és adatlapjai.

S&P 500 ETF-ek

Az S&P 500-at követő legolcsóbb európai alapok évi 0,03%-ba kerülnek, és ugyanannak a State Street alapnak a két sorozatáról van szó. Részletesebben az S&P 500 index megvásárlásáról szóló cikkben jártuk körül a témát.

Az Invesco factsheetje 0,05% folyó költséget és külön 0,07% swapköltséget ad meg. A teljes költség a kettő összege.

Nasdaq 100 ETF-ek

Az amerikai QQQ és QQQM Európában nem vehető meg. A Nasdaq 100-at követő legolcsóbb európai alapok 0,13%-ba kerülnek, és kettő van belőlük, egy UBS-től és egy Amunditól.

A 0,13% és a 0,30% között több mint kétszeres a különbség. A két legolcsóbb alap viszont fiatal, az UBS-é csak 2025 márciusa óta fut. A legnagyobb az iShares alapja 28,25 milliárd dollár vagyonnal, a leghosszabb múlt pedig az Invesco EQQQ mögött áll, amely 2002 óta működik.

Európai részvény ETF-ek

Itt a legtöbben nem rossz alapot, hanem rossz indexet választanak. Az „európai részvények” háromféle dolgot jelenthetnek, és a köztük lévő eltérés nagyobb, mint a díjkülönbség.

A STOXX Europe 600 tizenhét ország 600 vállalatát fogja át, Nagy-Britanniával és Svájccal együtt, így benne van a Nestlé, a Roche, az AstraZeneca és a Shell. Az MSCI Europe nagyjából ugyanez, csak tizenhat ország 396 nagy és közepes méretű vállalatával. Az EURO STOXX 50 viszont egészen más kategória: ötven vállalat az egységes valuta övezetéből, Nagy-Britannia és Svájc nélkül. Az eurózónára tett fogadásként van értelme, „európai részvények” címszó alatt nincs.

Az EURO STOXX 50-re szóló Invesco alapnál a meghirdetett 0,05% csak a folyó rész. A 0,35% swapköltséggel együtt az alap évi 0,40%-on jön ki.

Kötvény ETF-ek

Az amerikai BND és AGG zárva van az európai befektetők előtt. A helyettesítő egy euróra fedezett globális aggregált alap, mert fedezés nélkül a kötvényportfólió pont azt a devizakockázatot szedi össze, amely elől a kötvényvásárlással menekülnél.

A Vanguard 2025. július 1-jén 0,10%-ról 0,08%-ra csökkentette a globális aggregált alapjának díját. A fedezett sorozatok évente nagyjából 0,05 százalékponttal kerülnek többe a fedezetleneknél.

Nyersanyagok és arany

Európában az aranyat nem tudod ETF formájában megvenni. Az UCITS-szabályok kockázatmegosztást írnak elő, és egyetlen nyersanyag ezen a teszten megbukik, ezért az arany ETC-n, vagyis tőzsdén kereskedett nyersanyagpapíron keresztül tartható.

Egy alapnál a vagyon el van különítve a kezelőtől. Egy ETC-nél a kibocsátóval szemben van követelésed, még ha azt tárolt fém fedezi is.

A Xetra-Gold bemutatóra szóló kötvény, amellyel 2007 decembere óta kereskednek a frankfurti tőzsdén, és nincs rajta kezelési díj.

Tematikus tiszta energia ETF-ek

Míg egy széles részvényindex évi 0,03%-nál kezdődik, addig a tiszta energia 0,35%-nál, vagyis nagyjából tízszer feljebb.

Az amerikai ICLN, amelyet a listák olcsó megoldásként emlegetnek, megint csak olyan alap, amelyet nem tudsz megvenni. Az iShares európai névrokona 0,65%-ba kerül, majdnem a kétszeresébe.

Mit visz el a díj harminc év alatt

Az alacsonyabb díj főleg a kamatos kamaton keresztül mutatkozik meg. Amit az alap az első évben levon, az soha többé nem termel semmit, és ez a hiány minden további évvel sokszorozódik.

A számpélda 1 600 000 Ft egyszeri befektetéssel számol, harmincéves tartással és évi 7% bruttó hozammal, három díjszint mellett.

Modellpélda. Évi 7% bruttó hozam, harmincéves időtáv, három díjszint.

Évi 0,03% mellett a befektetés 12 077 600 Ft-ra nő. 0,12%-nál 11 776 400 Ft marad, ami 301 200 forinttal kevesebb. 0,50%-nál 10 583 000 Ft jön ki, vagyis 1 494 600 Ft-tal és nagyjából 12%-kal marad el a legolcsóbb változattól.

Ötéves távon a díjszintek közötti eltérés elhanyagolható. Az olló a harmincéves időszak utolsó harmadában nyílik szét.

Mit nézz a díjon kívül

Az alap méretét. Egy kis alappal nehezebb kereskedni, és a kibocsátó bezárhatja vagy beolvaszthatja. A százmillió eurós és a tízmilliárdos alap közötti különbség az átlagos befektetőnek többet számít, mint egy század százalék a díjban.

Az indextől való eltérést. A díj azt mondja meg, mennyit számol fel az alap. A tracking difference azt, mennyivel maradt el ténylegesen, és egy jól kezelt alapnál a két szám közel van egymáshoz.

Az újrabefektető vagy osztalékfizető sorozatot. Az újrabefektető sorozat maga forgatja vissza az osztalékot, az osztalékfizető a számládra küldi. A fenti táblázatokban a párok gyakran ugyanannak az alapnak a két sorozata, azonos díjjal.

Az elérhetőséget a brókerednél. Mielőtt eldöntöd, melyik alapot veszed, nézd meg, hogy a platformod egyáltalán kínálja-e, mert a kínálat brókerenként eltér.