ETF USA nélkül: melyik alapok léteznek

Az MSCI World index 72 százaléka amerikai cég. Aki egy szokásos világindexet követő ETF-et vesz, az elsősorban amerikai részvényt vesz.

Vannak viszont olyan alapok, amelyek az Egyesült Államokat teljesen kihagyják. Azok használják őket, akik az amerikai részvényeket már máshol tartják, és nem akarják őket másodszor is a portfóliójukban. Az áttekintés az alapok táblázatával kezdődik, utána jön, hogy mi van bennük valójában, és miben térnek el egymástól.

Melyek ezek az alapok

Az alább felsorolt alapok mind UCITS-alapok, vagyis európaiak. Ez lényeges, mert az amerikai megfelelőiket egy európai befektető nem tudja megvenni.

A követett index ott van a nevekben. Az első hat alap az MSCI World ex USA indexre megy, az utolsó a FTSE All-World ex US indexre, és ez az egyetlen köztük, amiben feltörekvő piacok is vannak.

Az akkumuláló sorozat az osztalékot magától újra befekteti, az osztalékfizető kiutalja a számlára. Egyébként ugyanaz a portfólió van mögöttük.

A kategória legolcsóbb alapjai még ennél is lejjebb vannak. A BNP Paribas Easy MSCI World ex USA TER-je 0,07 százalék, csakhogy mindössze tízmillió euró körüli vagyont kezel. Ekkora alapnál a vételi és az eladási ár között nagyobb szokott lenni a rés, ami az olcsóbb díjat könnyen felemészti. Mellettük van még egy maroknyi alap saját cégválogatással, az osztalékalapoktól a klímaalapokon át az aktívan kezeltekig, 0,2 és 0,38 százalék közötti díjjal.

Az „USA nélkül” minden indexnél mást jelent

Ez a kategória legnagyobb csapdája. A nevek felcserélhetőnek látszanak, a tartalom viszont a portfólió több tíz százalékában eltér.

Az MSCI EAFE az Európa, Ausztrálázsia és Távol-Kelet rövidítése. Az Egyesült Államokat és Kanadát is kihagyja, tehát nem ugyanaz, mint a „világ Amerika nélkül”. Erre az indexre ráadásul Európában nem lehet alapot venni, minden létező követő alap az Európai Unión kívül van bejegyezve.

A gyakorlati különbség egyszerű. Az MSCI World ex USA alapjai csak fejlett piacokat tartanak. Aki egyetlen alapban szeretné Kínát, Tajvant, Koreát és Indiát is, annak a FTSE All-World ex US indexre épülő alaphoz kell nyúlnia.

Mi van valójában egy ilyen alapban

Nem egyenletes szétterítésről van szó a világban. A legnagyobb súlya messze Japánnak van, ami önmagában az MSCI World ex USA index ötödét adja.

Még érdekesebb az ágazati bontás. Míg az amerikai piacot a technológiai cégek húzzák, itt az ő arányuk kicsi.

A bankok és a biztosítók az index 28,36 százalékát adják, az ipar 17,81 százalékát, az informatika pedig mindössze 9,8 százalékát. Aki a világot Amerika nélkül veszi meg, az főleg pénzügyi és ipari cégeket vesz.

Ugyanez látszik a legnagyobb tételeken. A legnehezebb cég a holland ASML, ami chipgyártó gépeket készít, 2,56 százalékos súllyal. Utána a brit HSBC bank következik 1,46 százalékkal, majd a svájci Roche 1,23 százalékkal.

Összehasonlításul, az amerikai index legnagyobb cége, az Nvidia, önmagában 7,19 százalékot nyom. Ez több, mint az USA nélküli index három legnehezebb cége együtt. Egyetlen uralkodó cég kockázata itt gyakorlatilag nincs.

Amerikai alapot nem tud megvenni

Az Egyesült Államokban léteznek ugyanilyen fókuszú, jóval olcsóbb alapok. A Vanguard FTSE Developed Markets TER-je 0,03 százalék, a Vanguard Total International Stocké 0,05 százalék, az iShares Core MSCI Total International Stocké 0,07 százalék. Méretben egészen máshol járnak, a legnagyobbjuk több mint 230 milliárd dollárt kezel.

Egy átlagos befektető viszont szabályozott brókernél nem tudja megvenni őket, és nem kereskedési tilalom az ok.

Az ok a PRIIPs nevű európai rendelet, ami 2018. január 1. óta hatályos. Eszerint a kereskedőnek a vásárlás előtt át kell adnia a lakossági ügyfélnek egy kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot, az úgynevezett KID-et, méghozzá az adott ország nyelvén. Elkészíteni az alapkezelőnek kell. Az amerikai alapkezelők nem adják ki, mert az amerikai jog nem írja elő nekik, az európai formátum pedig a jövőbeli teljesítményre vonatkozó számításokat is kér tőlük, amilyeneket az ottani értékpapír-felügyelet alatt nem adnak közre.

Az eredmény az, hogy az alap létezik és kereskednek vele, csak az európai bróker nem adhatja el lakossági ügyfélnek. 2017 végéig ez nem volt gond.

Nem a díj az egyetlen szám, amit nézni kell

A 0,07 és 0,15 százalék közötti díjak ebben a kategóriában kiegyenlítettek, a különbség a gyakorlatban kicsi. Két másik dolognak nagyobb szokott lenni a hatása.

Az alap mérete. Egy pár millió eurós alappal keveset kereskednek, és a vételi meg az eladási ár közötti rés nagyobb szokott lenni. Ezt minden vételnél és eladásnál kifizeti.

A deviza. Az alapokat euróban vagy dollárban tartják nyilván, de japán, brit, kanadai és svájci részvények vannak bennük. Ezeknek a devizáknak az árfolyama ugyanúgy hat az eredményre, mint maguknak a részvényeknek a mozgása. Forintból nézve ehhez még az euró vagy a dollár árfolyama is hozzájön. Devizakockázat elleni fedezetet ezek az alapok nem kínálnak.

Olcsóbb az amerikai piacnál, de szűkült a rés

2026. július 31-én az MSCI USA index a nyereség 27,11-szeresén forgott, és 1,13 százalékos osztalékhozamot kínált. Az MSCI World ex USA index a nyereség 19,08-szorosán állt, 2,55 százalékos hozammal.

Az értékeltségbeli különbség tehát még megvan, de sokkal kisebb, mint amihez az elmúlt években hozzá lehetett szokni. Az Amerikán kívüli piacok már nem olcsók abban az értelemben, ahogy két éve még azok voltak, mert az értékeltségük jelentősen emelkedett.

A hosszú távú teljesítményen látszik, miért beszéltek annyit az amerikai előnyről. Az elmúlt tíz évben az Amerikát is tartalmazó MSCI World index dollárban évi 12,73 százalékot hozott. Az MSCI World ex USA ugyanennyi idő alatt évi 9,54 százalékot, mindkettő a forrásnál levont osztalékadó után.

A legutóbbi időszak viszont másképp néz ki. Az MSCI World ex USA index 2025-ben dollárban 31,85 százalékot erősödött, 2026 első hét hónapjában pedig további 11,44 százalékot tett hozzá. Egy másik napra vonatkozó adat máshogy fog kinézni, és a múltbeli teljesítményből a jövőbelit nem lehet levezetni.

Mit lehet ezzel kezdeni

Az USA nélküli alapnak kiegészítőként van értelme, nem egész portfólióként. A világ legnagyobb részvénypiacát hagyja ki, tehát önmagában nem teríti szét a kockázatot.

A vásárlás tipikus oka gyakorlati. Aki az amerikai indexet már külön tartja, mondjuk egy S&P 500 alapon keresztül, az ezzel egészíti ki a világ többi részét, és maga dönti el a két rész arányát. A másik megoldás, vagyis az egyetlen globális alap, egyszerűbben jön ki, csak abban Amerika arányát a piac szabja meg.

A vásárláshoz olyan brókerre van szükség, aki ezeket az alapokat kínálja. Nem mindegyiknél van meg az összes, a táblázat kisebb alapjainál tér el a leginkább.