Az S&P 500 indexet ötszáz amerikai vállalatra szóló fogadásként szokás eladni. Valójában egyharmad részben hét cégre szóló fogadás. A maradék négyszázkilencvenhárom azon osztozik, ami marad.
A koncentráció nem új, de az elmúlt két évben mélyült, és főleg belül rendeződött át. A 2024 végén érvényes sorrend ma már az első helyen sem stimmel.
A hét cég, amely viszi az indexet
A táblázat az aktuális piaci kapitalizációt mutatja, vagyis az adott cég összes részvényének együttes értékét. Ebből számolják az indexsúlyt — és a százalékos részesedéssel ellentétben élőben is megjeleníthető.
| Vállalat | Piaci kap. |
|---|---|
 NVIDIA | 5,27 bil. USD |
 Apple | 4,50 bil. USD |
| Alphabet (Google) | 4,37 bil. USD |
 Microsoft | 3,76 bil. USD |
 Amazon | 3,00 bil. USD |
 Broadcom | 2,01 bil. USD |
 Meta (Facebook) | 1,52 bil. USD |
Az árfolyamok tájékoztató jellegűek, késleltetettek.
Ezek a cégek együtt nagyjából 24 billió dollárt érnek. Viszonyításképp: ez körülbelül ötszöröse a német gazdaság éves teljesítményének.
A hetesen belüli különbségek közben óriásiak. Az NVIDIA önmagában nagyobb, mint a Broadcom és a Meta együtt. A „hét nagy cégről” mint egyetlen csoportról beszélni ezért erősen torzít.
Miért hiányzik az Alphabet a hasonló listákról
Az Alphabet könnyen eltűnik a legnagyobb cégek rangsoraiból. Egy technikai részlet áll mögötte: az, ahogyan az index a részvényeit nyilvántartja.
Az Alphabetnek, a Google anyacégének két részvényosztálya van a tőzsdén: a szavazati jogot adó GOOGL és a szavazati jog nélküli GOOG. Az index két külön tételként tartja nyilván őket, mindkettőt nagyjából három százalék körüli súllyal. Aki a súlytáblázat alapján állít össze rangsort, és az első hét sort veszi, az Alphabetet vagy teljesen kihagyja, vagy csak az egyik felét számolja bele.
Csakhogy ez egyetlen cég. A két osztályt összeadva az Alphabet az index harmadik legnagyobb vállalata, és egyike annak a három cégnek, amelynek értéke négy billió dollár fölött van.
Hasonló eset a Berkshire Hathaway az A és B osztállyal, csak kisebb léptékben.
Mit jelent valójában az indexsúly
Az S&P 500 piaci kapitalizációval súlyozott index. A cég súlya tehát nem a minőség jutalma, és nem is valamilyen bizottság döntése — egyszerűen az értékének aránya az indexben szereplő összes cég értékének összegéhez.
A gyakorlatban ez két dolgot jelent.
Egyrészt: ha ezer dollárért vesz egy indexkövető alapot, abból nagyjából háromszázharminc megy abba a hét cégbe, és mintegy hetven magába az NVIDIÁ-ba. A maradék négyszázkilencvenhárom cég osztozik a többin, a legkisebbre nagyságrendileg egy dollár jut.
Másrészt: a súlyok maguktól rendeződnek át. Senki nem igazítja őket, a részvényárral együtt minden kereskedési napon változnak. Ha az NVIDIA részvénye egytizedével esik, csökken a súlya is, és az index csak emiatt nagyjából hét tized százalékkal kerül lejjebb.
Alább ezért nem talál egyetlen dátumra vonatkozó, pontos százalékokat tartalmazó súlytáblázatot. Egy 2024 decemberében összeállított ilyen táblázat másfél év alatt használhatatlanná vált volna.
Mennyit változott ez másfél év alatt
A 2024 végi sorrenddel való összevetés megmutatja, milyen gyorsan rendeződik át az élmezőny:
- Az NVIDIA a harmadik helyről az elsőre lépett, és ma az index legnagyobb cége.
- A Microsoft a második helyről a negyedikre csúszott, pedig az értéke nőtt.
- Az Alphabet az akkori listán meg sem jelent, ma harmadik.
- A Tesla hatodik volt, ma nyolcadik, és nem fért be a hetesbe.
- A Broadcom a hetedik helyről a hatodikra lépett.
Másfél év alatt tehát a hét cég közül egy sem tartotta meg a pozícióját, egy kiesett a listáról, egy másik pedig bekerült. Jó ok arra, hogy egyik ilyen listát se tekintsük tartós állapotnak.
Hogyan lehet az indexbe fektetni
A legegyszerűbb út egy indexkövető alap. Európai befektető viszont nem vehet amerikai ETF-et közvetlenül, ezt az európai PRIIPS-szabályozás akadályozza, amely európai formátumú, kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot vár el az alaptól.
A megoldást az európai UCITS-alapok jelentik, amelyek ugyanezt az indexet követik, és az európai tőzsdéken szokásosan kereskednek velük. Ilyen az iShares Core S&P 500 UCITS ETF (CSPX vagy IUSA), a Vanguard S&P 500 UCITS ETF (VUSA) és az Xtrackers S&P 500 UCITS ETF. A Xetrán, az Euronexten vagy a londoni tőzsdén forognak, euróban és dollárban is.
Választásnál elsősorban a teljes költséghányadot nézze. Egy ekkora és ennyire likvid indexnél nincs ok évi két tized százaléknál többet fizetni.
A másik lehetőség, hogy egyesével veszi meg ezeknek a cégeknek a részvényeit, vagyis megépíti az index élmezőnyének saját kicsinyített mását. Ez egy helyett hét vásárlást jelent, az alap díja viszont elmarad, cserébe magának kell figyelnie, mikor változik az összetétel.
Az eToro több eszközosztályt kínáló befektetési platform. Befektetéseinek értéke emelkedhet vagy csökkenhet. A tőkéje kockázatnak van kitéve.
Rövid távú spekulációra ott vannak még a CFD-kontraktusok, amelyeknél viszont fizetni kell a pozíció egy éjszakán át tartásáért, és a mögöttes részvény nem az öné.
Összegzés
Hét cég, az index egyharmada. A szám önmagában is érdekes, de hasznosabb tudni, mennyire változékony ez az összetétel: másfél év alatt a sorrend csaknem fele felcserélődött, és az eredeti hetesből egy cég teljesen kiesett.
Aki S&P 500-at vesz, elsősorban ezt az élmezőnyt veszi meg — és vele azt is, hogy ma technológiaibb, mint valaha. Aki kevésbé koncentrált portfóliót szeretne, egyenlő súlyozású indexhez vagy szélesebb piachoz kell nyúlnia. Maga az S&P 500 nem oldja meg ezt a koncentrációt, hanem méri.
A táblázat piaci kapitalizációs adatai élőben töltődnek be. Az indexbeli részesedések a 2026 márciusi összetételen alapulnak; az index hosszú távú hozamairól az S&P 500 átlagos éves hozamáról szóló szövegben írunk.